Augusztus 13: a Túlfogyasztás Napja

Megjelent: 2015. szeptember 09. szerda
Írta: Bense Zoltán

 

 

Az emberiség idén alig több mint 7 hónap alatt, augusztus 13-ára használta el a Föld egész éves erőforrás mennyiségét, a Global Footprint Network jelentése szerint. Az elmúlt 15 évben a túlfogyasztás világnapja 2 hónappal került előrébb, de a bolygó kizsigerelése folytatódik. Magyarország is pazarol: ha rajtunk múlna, már május 8-án átlépnénk a fenntarthatóság küszöbét!

A Global Footprint Network 2003 óta, évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A Nemzetközi Túlfogyasztás Napja minden évben az nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújító képességen felül fogyasztunk. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor eddig a napig a termést ettük, ezután viszont már a fákat vágjuk ki és esszük meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy a következő évben így már kevesebb gyümölcsünk lesz. Nem is csoda, hogy 2000 óta kora októbertől, augusztus elejére került a túlfogyasztás napja.

Ennek persze már most ára van. Bolygónk tartalékainak felélése és a természeti rendszerek kizsigerelése miatt egyre súlyosbodó problémákkal kell megküzdenünk, amilyen a talajerózió, a fokozódó szárazság és ivóvízhiány, vagy a fajok sokszínűségének csökkenése. Az Fotó: WWFéghajlatváltozás - amit a légkör egyensúlyának felborításával idézünk elő - pedig csak súlyosbítja és gyorsítja a káros folyamatokat.

"Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma megduplázódott 1961 és 1973 között, amikor átléptük a fenntarthatóság határát. Azóta is a szén-dioxid az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb komponense. Nem véletlen, hogy az éghajlati rendszer problémái jelentkeznek a legsúlyosabban" – fogalmazott Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network elnöke és az ökológiai lábnyom fogalmának egyik ötletadója. "A kibocsátások csökkentését szorgalmazó nemzetközi megállapodás jelentősen előre tudná mozdítani az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentését célzó folyamatot."

 

 

 

Forrás:http://wwf.hu/klima

Share
comments

Örömtúrával ünnepelt mester és tanítványa

Megjelent: 2015. június 02. kedd
Írta: Bense Zoltán

 

 

Vagány, sokoldalú srác Rádi Kristóf. A Batthyány Lajos Általános Iskola 8.z osztályos tanulója kipróbálta már magát nyelvtanból, matekból és történelemből is országos versenyeken. Elért eredményei miatt soha sem kellett szégyenkeznie, a legnagyobb sikert azonban idén földrajzból érte el. Az „Itthon otthon vagy” címmel meghirdetett országos versenyen magabiztosan szerezte meg az első helyet.

 

Kristóf 100 százalékos teljesítményt nyújtott a hazai válogatón, és az országos fordulókat is gond nélkül vette. A döntőben sikeresen oldotta meg az írásbeli és szóbelei teszteket egyaránt. A harmadik feladat egy háromnapos kirándulás megtervezése volt, amiről egy 15 perces előadást kellett tartani. A batthyányis fiú a Visegrádi-hegységbe kalauzolta hallgatóságát és bírálóit. Virtuális utazása olyan jól sikerült, hogy ezért még egy különdíjat is kapott.

Felkészítő tanára Bense Zoltán, aki Kristóf szorgalmának tudja be elsősorban a sikert. Illetve annak, hogy a felkészülési időszakban nagyon fegyelmezett volt, elfogadta és betartotta az instrukciókat. Az előadás előkészítéseként elutaztak Visegrádra,majd Dömösre és végigjárták a tervezett háromnapos túra útvonalát. Ezért Kristófnak nem az internetről kellett képeket csenni. Így valós élményei alapján, meggyőzően tudott mindenkit egy virtuális kiránduláson kalauzolni a tatai versenyen.

Mivel is ünnepelhette volna szebben a sikert mester és tanítványa, mint egy örömtúrával. Tatáról hazafelé jövet elugrottak Csesznekre, hogy megmásszák a vár alatti sziklafalakat.

s-r

Forrás:felegyhazikozlony.hu

 



Share
comments

Tét nélküli találkozón gálázott Győrben az Astra

Megjelent: 2015. április 26. vasárnap
Írta: Bense Zoltán

 

 

A bajnoki cím megnyerését követően presztízs mérkőzésre készült az Árkád ETO vendégeként az Astra Kiskunfélegyházi Bulls április 26-án. Az együttes nem vette félvállról a feladatot, szoros első félidőt követően a 7 gólig jutó Szabó Boglárka vezetésével kiütéses, 10-3-as győzelmet aratott.

 

A harmadik helyezett ETO otthonában az előzetes várakozást igazolva nem várt könnyű feladat a női futsal NBI idei bajnokára, az Astra Kiskunfélegyházi Bullsra. A csapatot félegyházi szurkolók is elkísérték, akik az első félidőben sokáig gól nélküli összecsapást követhettek végig.

A gólcsendet a szünet előtti percben Dombai Nagy Anett törte meg, majd a lehető legjobbkor, közvetlenül a fordulás előtt Szabó Boglárka is betalált. (0-2)

 

A lélektani pillanatban megszerzett kétgólos előny a második játékrészre lendületet adott az Astrának. Szabó Boglárka megállíthatatlannak bizonyult, a 24. perc és a 34. perc között hatszor zörgette meg a győriek hálóját.

 

A hazaiak ekkor már nem tudták tartani a lépést az Astrával, hiába szereztek három gólt a második félidőben, esélyük sem volt a pontszerzésre.

A bajnokcsapat utolsó találatát a 38. percben Szabó ildikó jegyezte, beállítva ezzel a 10-3-as végeredményt.

 

 

Női futsal NBI Felső-ág 8. ford. 2015. 04. 26. Győr (Magvassy Sportcsarnok)

Árkád ETO- Astra Kiskunfélegyházi Bulls (0-2) 3-10

Gólszerzők: 29. p. Vígh Renáta, 29. p. Csuti Melinda, 37. p. Jakab Réka ill. 19. p. Dombai Nagy Anett, 20. p. Szabó Boglárka, 24. p. Szabó Boglárka, 26. p. Szabó Boglárka, 28. p. Jakab Petra (öngól), 29. p. Szabó Boglárka, 33. p. Szabó Boglárka, 33. p. Szabó Boglárka, 34. p. Szabó Boglárka, 38. p. Szabó Ildikó 

 

G. Z.

 

Forrás:felegyhazikozlony.eu

 

ASTRA GYŐZELEM GYŐRBEN

Írta: 

 

 

 
 
 
 
Szabó B. hétszer volt eredményes Győrben. Fotók: Tóth K.

Az ETO majdnem meglepte harciasságával és gyors kontráival az ASTRÁT egy rendkívül változatos, szoros első félidőben. A szünet után azonban Szabó B. megtalálta a góllövő cipőjét, az ASTRA végül tízet vágott Győrben.

Az első félidőig teljesen egyenrangú ellenfele volt az ETO a bajnoknak, a jó színvonalú pörgős meccsen mindkét kapus megmutathatta tudását, mindkét csapat rengeteg helyzetet kidolgozott. Oláh E. bravúrjai a 19. percig tartották meccsben a Győrt, ekkor egy elkerülhető góllal A szoros félidő végén a Dombai szerezte meg a vezetést Megyes átadásából (0-1), majd a dudaszó előtt egy másodperccel, Szabó B. perdítése jutott túl a győri gólvonalon (0-2). A két gólos ASTRA előny azonban csalóka, a győriek is vezethettek volna legalább ennyivel, de a veszélyes hazai támadások rendre kimaradtak.

A szünet után kapust cserélt az Astra, Vinczét Kovács Klaudia váltotta. A szoros félidőt követően, változtatott játékán az ASTRA, ami eredményre vezetett számukra. Szabó Boglárka újabb 3 találatával, közte egy Jakab P. öngóllal az ASTRA szépen lassan elkezdte bedarálni a tartalékos győrieket (0-6). Ezt követően nyílt játék alakult ki a gólszerzést illetően, megszerezte a 29. percben becsületgólját az ETO. Vígh teremtett sakk-matt helyzetet Csuti Melindának. aki közelről gurított a hálóba (1-6), majd nem sokkal később Vígh Renáta egyéni akcióból újra betalált. (2-6).

Ezután ismét Szabó B. percei és pontos lövései következtek, újabb három találatával végül hétszer iratkozott fel a gólszerzők listájára. (2-7), (2-8), (2-9). A győriek harmadik találatát Jakab Réka szerezte (3-9) a 37. percben, a végeredményt pedig Szabó Ildikó állította be, rögtön a középkezdést követően (3-10). A kiskunfélegyházi csapat főleg a 2. félidőben nyújtott játékának köszönhetően magabiztos győzelmet aratott Győrben.

Azonban nincs miért szégyenkezni az ETO-nak az ASTRA ellen, az első húsz percben egyenrangú ellenfele volt a bajnoknak, akár az ETO is vezethetett volna több góllal a szünetben.
Nagy harc, élvezetes játék, rengeteg helyzet, remekül védő kapusok mindkét oldalon. Ez jellemezte az ETO-ASTRA női futsal mérkőzés első húsz percét Győrben.
A szünet után a kezdeti győri helyzeteket követően az ASTRA kihasználta a lehetőségeit és az félidő derekára lassan elfáradó hazai csapat ellen megérdemelt győzelmet arattak.

Dombó János (ASTRA): Az első félidőben is egy jó színvonalú pörgős meccset játszottunk. Hadilábon álltunk a szerencsével, mindkét csapatnak voltak lehetőségei. Számtalan helyzetet dolgoztunk és hagytunk ki, le a kalappal Oláh Erika teljesítménye lőtt aki gyakorlatilag meccsben tartotta egy félidőn keresztül az ETO-t. Számtalan kapufát is lőttünk, minden kifelé is pattant. Az szünetig azért sikerült két gólos vezetést szereznünk. De az ETO-nak is volt legalább öt ígéretes kontrája. A 2. félidőre változtattunk, kicsit más szerkezetben próbáltunk játszani, mind támadásban és védekezésben is. Azt gondolom ez meghozta a sikert a végére elfáradó Győr ellen. Most már bepattantak a kapufáink, a helyzeteinket sikerült értékesíteni, így alakult ki ez a nagy arányú győzelem.


A mérkőzés krónikája:

A második percben Dombai-Nagy A. passzát Szabó B. a kapufára tolta, az ellentámadásnál Vígh R. a kivetődő Vincze Anikóba lőtt. Gyorsan nagy iramra váltott mindkét csapat, mindkét csapat megszerezhette volna a vezetést, azonban a győri kapuban Oláh E. többször is bravúrral védte az ASTRA támadók lövéseit. A vendégek hálóőre is jó formában volt, Vígh, majd Jakab P. bombáit biztosan hárította. A kezdeti Astra fölény után hamar kiegyenlítődött a játék, gól azonban A 6. perben Megyes szabadrúgása után Szabó B. nagy erővel találta el a bal kapufát, majd a hazai kontrából, Vígh R. bombáját Vincze A. kivetődve védte lábbal. Hatalmas lehetőség alakult ki az ASTRA kapuja előtt, nagyszerű passz után, Vígh R. egy az egyben megpróbálta kicselezni Vinczét, aki jól helyezkedve éppen hogy csak kitornázta a kapuba tartó labdát. Csuti M. lövését Vincze fogta a 9. percben. A 10. percben másodszor lőtt Szabó I. kapura, majd két újabb hatalmas Vígh R. helyzet maradt kihasználatlanul, előbb Vincze védett ismét bravúrral, majd mellé zúgott Jakab R. átadása után a győri gólvágó lövése. A 11. percben Megyes lövését Oláh lábbal védte, majd Dombai-Nagy A. labdáját fogta biztos kézzel. Hatalmas bravúrral óvta meg a góltól csapat Oláh, Dombai-Nagy dupláját mindkét hatástalanította. Egy gyors hazai kontrát követően, Vincze kétszer is védte Vígh lövéseit a 13. percben. Élvezetes a meccs, nem unatkoznak a kapusok sem, de gólt nem sikerült találni. Újabb helyzet mindkét oldalon, Vígh lőtt alig mellé egy az egyben, majd Szabó B. lövésébe létek bele Jakab Petráig kétszer is az utolsó pillanatban. Hozzá kell tenni, tényleg jól zárt a győri védelem, kontráik pedig életveszélyesek voltak, nem sokon múlt a győri több gólos vezetés. A 18. percben a nagy adok-kapok után az ASTRA szerzett vezetést, Megyes indult meg a jobb oldalon, jól vette észre a bemozduló Dombait, aki Oláh E. mellett gurított a győri kapuba. (0-1). Majdnem kiegyenlített az ETO, Csuti remekül tálalt Vígh elé, aki óriási helyzetben mellé gurított. Egy másodperccel az első félidő lefújása előtt Oláh E. sodorta be saját kapujába, Szabó perdítését (0-2). Két gólos ASTRA előny a szünetben egy rendkívül harcos ETO ellen.

A 22. percben Dombai-Nagy dupla kapufát lőtt éles szögből, majd András Franciska vállalt el végre egy lövést, a vendég cserekapus Kovács Klaudia. Növelte egy mintaszerű kontra végén az ASTRA előnyét, Szabó B. gurította Dombai passzát a győri kapuba. (0-3). Hatalmas Szabó B. lövés a 27. percben, Oláh E. kezéről pattant a felső kapufára a lövés. A 29. percben bombagóllal triplázott Szabó B. (0-4), majd ismét szerencsésen befelé pattant Jakab P. lábáról a labda (0-5). Nem sokkal később ismét Szabó B. egy csel után emelt a hálóba (0-6), ami után végre meglett a Győr becsület gólja. Vígh R. passzát Csuti Melinda gurította az ASTRA kapujába. (1-6). A középkezdés után Vígh R. szerzett labdát majd egy csel után a kimozduló kapus mellett az üresen tátongó Astra kapujába gurított. (2-6). A 33. percben ismét Szabó B. villant kétszer (2-7), (2-8) mindkétszer védőjét lerázva lőtt Oláh kapujába. Nem állt le a vendég csapat, Szabó B. hatodik találatát gurította az üres győri kapuba. (2-9). Bocsárdi E. állt be Oláh E. helyére. Vígh R. beadását Jakab R. lőtte közelről a hálóba, (3-9), majd meglett a 10. ASTRA találat is, Szabó I. estében lőtt laposan Bocsárdi lábai között a hálóba. (3-10).


ÁRKÁD ETO-ASTRA HFC 3-10 (0-2)

Női Futsal NBI Felső-ág

ETO kezdő: Oláh E. - Jakab P., Jakab R., András F., Vígh R.
Csere: Csuti M., Bocsárdi E.
Vezetőedző: Molnár Attila

ASTRA kezdő: Vincze A. - Szabó B., Dombai Nagy A., Megyes Á., Gál T.
Csere: Kovács K., Szabó I., Dinaková Dominika, Kakuszi A.
Vezetőedző: Dombó János

Gólszerzők: Csuti M. (29'), Vigh R. (29'), Jakab R. (37'), illetve Domabi Nagy A. (19'), Szabó B. (20', 24', 26', 29', 33', 33', 34'), Jakab P. öngól (28'), Szabó I. (38')

 

Forrás:http://www.etofutsal.hu

Share
comments

Elhunyt Kóti Árpád, a nemzet színésze

Megjelent: 2015. április 26. vasárnap
Írta: Bense Zoltán

 

 

Életének 81. évében vasárnap hajnalban elhunyt Kóti Árpád, a nemzet színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész - közölte az MTI-vel a debreceni Csokonai Nemzeti Színház.

A Nemzet Színészére egy tavaly decemberi interjúval emlékezünk.


A Nemzet Színésze - aki 2014 november 15-én lett 80 éves - debreceni otthonában fogadta a köszöntést tavaly december 29-én. Csányi József egy "Félegyháza anno"… kötettel, és Rátkai Zsuzsanna - a Holló László Képzőművészkör alkotójának - festményével ajándékozta meg a művészt. A sajtó munkatársai Illésy István tanár úr 90. születésnapján készült felvétellel és a Selb-borászat vörösborával kedveskedtek.

A találkozás során elsőként Kiskunfélegyházára kerüléséről, az itteni élményeiről beszélgettünk Kóti Árpáddal.

- Bucsán, egy Karcag közeli, Békés megyei községben születtem 1934-ben. Azt, hogy miért akartam testnevelő tanár lenni, arról fogalmam sincs. Az én iskolámban még tornatermünk sem volt. A tornaórák abból álltak, hogy a testnevelő tanárunknak volt egy nagy kertje, azt ősszel felástuk, tavasszal bevetettük krumplival, babbal, meg mindennel, ami kell egy háztartáshoz, majd kapáltuk és begyűjtöttük, amikor kellett. Ez volt a tornaóránk. Hogy ezek után mi juthatott eszembe, hogy tornatanárnak jelentkezzek, azt máig nem tudom. Mindenesetre 1950-ben beadtam a jelentkezésemet, és jött is az értesítés egy május végi napon, hogy vasárnap délelőtt 10 órakor Félegyházán kell lennem a felvételin. Azt sem tudtuk odahaza, hogy merre van Kiskunfélegyháza. Mindenesetre kiderítettük. Kaptam húsz forintot az utazásra, édesanyám csomagolt az útra két szelet zsíros kenyeret, én pedig beszaladtam Karcagra a vasútállomásra. A pénztárnál azonban kiderült, hogy a pénzem nem lesz elég Kiskunfélegyházáig. Akkor azt kértem, hogy addig szóljon a jegyem, amennyire elegendő a húsz forint. Tiszakécskéig jutottam. Leszállva a vonatról, futva indultam tovább, bízva abban, hogy még időben megérkezem. Persze ez nem jött össze. Amikor beértem a Tanítóképző udvarába, már vége volt a felvételinek. Ekkor elkezdtem bőgni, hogy hiába tettem meg futva a közel negyven kilométert. Miközben hangosan zokogtam, a platánfa alól egy öblös hang szólított meg. Mi van fiam, miért jöttél – kérdezte. Elmondtam a történetet, mire ő csak annyit mondott: várj egy kicsit, és bement az irodába. (Mint később megtudtam, felhívta a kécskei állomást és megtudakolta, hogy valóban láttak-e ott engem.) Visszajött és csak annyit mondott, fel vagy véve. Ő volt Tulit Péter bácsi. Az a tanár, akit később is nagyon szerettem, és úgy gondolom, ő is engem. Így kezdődött az én keserves, mégis gyönyörű négy évem, amit soha nem tudok – nem is akarok – kitörölni az emlékezetemből.

- És hogyan folytatódott?

- Mi ott mindent megtanultunk. Nagyszerű tanárainknak köszönhetően Emberek lettünk. Egyik legkiválóbb tanárunk Illésy Pista bácsi volt, aki mindent tudott a világ- és magyar irodalomból. Nagyon szeretett engem, pedig nem voltam se jó tanuló, se jó sportoló. Olyan erős közepes volt a tanulmányi eredményem. Az egészről nem tudok mást mondani: mindent neki köszönhetek. Pláne azt, hogy színész lettem. Rábeszélt erre, amikor azt mondta, hogy „te olyan gyönyörűen mondod a verset, hogy neked színésznek kell lenned”. Hiába mondtam én, hogy azt sem tudom mi az a színész, de ő csak biztatott. Az persze hozzátartozik, hogy azt a két verset, amit tudtam, többször elmondtam iskolai-, városi- és megyei versenyeken, és nyertem.

- És a biztatásra jött a színművészeti.

- Igen. A színművészeti iskolában Básti Lajos volt a felvételiztető tanárom. A Szülőföldemen című verset adtam elő. Nem jutottam a végére, mert közbeszólt: „ne is mondd végig, gyönyörű ez” – és felvett.

- De nem csak a színművészetire jelentkezett és nyert felvételit.

- Valóban. Azért akartam mindenáron főiskolára vagy egyetemre menni, hogy megússzam a katonaságot. Ezért három helyre is beadtam a jelentkezésemet. Felvettek a soproni erdőmérnöki karra és a testnevelési főiskolára is, de természetesen a színművészetit választottam. Hozzá tartozik a történethez, hogy én paraszt származású voltam, és akkor ez előnyt jelentett. Én soha nem kerülhettem volna el Bucsáról akárhová. Ezt mindig elmondom, mert tény. És én nem tudok hazudni.

- A szakma és a kritika azt mondja Kóti Árpádról, hogy az egyik legszebb hangú és legtermészetesebb magyar színész.

- A természetesség a falumból jött velem, a génjeimnek köszönhetem. Hiába mondom, nem hiszik el, hogy ezt a szakmát nem lehet megtanulni. Egy darabig lehet, de az úgy is marad. Van ennél kegyetlenebb hivatás? Én nem ismerek. Ki kell menni a színpadra és őszintének kell lenni, meg jónak.

- Többször is hívták a fővárosba játszani, de mindig Debrecenben maradt. Miért?

- Ennek oka, hogy én Pestet nem szeretem, semmi több. Minden a fővárosban van, és aki ott él fölvág. Pedig nincs mire fölvágni, mert Budapest lakosságának 80-90 százaléka vidékről érkezett. Ezt mindenki tudja. Ennek tükrében, hogy lehet elnyomni egy ilyen várost, mint Debrecen? Debrecen nekem a mindenem. Azért, mert gyerekkoromban olvastam Mikszáth Kálmán „A két koldusdiák” című regényét. Ez ebben a városban játszódik, és én akkor, 10 éves koromban beleszerettem. Eldöntöttem, ha lehet választani, akkor én itt fogok élni. Ez bejött. Hívtak engem a Nemzetibe, Kazimír Károly a Thália Színházba is, de nem! Soha nem mentem sehova. Ha én utazom Pestre, már Hajdúszoboszlónál rám jön a honvágy, fordulnék vissza.

- Térjünk vissza egy kicsit a színművészetihez. Úgy hírlik, hogy nem volt zökkenőmentes a diploma átvétele.

- Erről nem nagyon szívesen beszélek. Egyszerűen belekeveredtem egy politikai galibába.

- Mégis, mondana erről valamit?

- Hát jó. Úgy történt, hogy hárman kimentünk a testnevelési főiskolára előadást tartani és meglátogattuk a barátainkat. Fele tanítóképzős osztálytársam tanult akkor ott. Előadás után maradtunk és jól berúgtunk. Hajnaltájt mondtam a barátaimnak, hogy most már menjünk haza, mert délelőtt próba, este előadás vár ránk. Elindultunk a diákszállóra, közben én belepisiltem a Dunába. (Nem tudom mi ebben a baj.) Egyszer csak megszólalt két férfi és azt mondták: „ezek voltak az 56-os huligánok”! Úgy berágtam erre, hogy elküldtem őket „mindenhová”. Nem volt verekedés, de veszekedés azért igen. Aztán beszálltunk egy taxiba, hogy hazamenjünk. Nem sokkal később megállítottak bennünket a rendőrök azzal, hogy azonnal bevisznek bennünket az őrsre. Át kellet szállni a rendőrautóba , és össze- vissza vertek bennünket. Még józanul sem, de részegen különösen nem tudja elviselni az ilyet az ember. Csíptem, rúgtam, haraptam, vágtam. Bevittek bennünket a Vadász utcába, és ott is piszokul elvertek, majd külön-külön bedobtak bennünket egy kóterbe. Akkor állítólag én mondtam egy olyat (én nem emlékszem rá), hogy „Kádár-huszárok lógni fogtok még”. Ez 1958 márciusában volt. Hát nem erről szólt akkor a politika! Aztán jöttek, hogy írjam alá a jegyzőkönyvet, mert a két barátom már megtette. Én nem írtam alá. A társaimat elengedték, én maradtam. Már harmadik napja ültem, amikor bejött értem Major Tamás és Gellért Endre. Ezt nagyon köszönöm nekik, hogy kimentettek, mert ha ezt, akkor komolyan veszik, engem fel is akaszthattak volna. Így megúsztam. De azt nem, hogy a színművészetiről a diploma átvétele előtt kirúgjanak. Négy évig voltam szilenciumon. Azért valahogy sikerült Békéscsabára szerződnöm, de megérkezésemtől kezdve figyeltek. Minden második héten jelentkezni kellett a rendőrségen. Ebből azért kimásztam valahogy. A történethez tudni kell, hogy apám hű kommunista, illetve nem is kommunista, hanem Parasztpárti volt. Két év elteltével valakiknek eszébe jutott, hogy meg kellene már nézni, hogy ennek a Kótinak kik is a szülei. Elmentek Bucsára egy nagy fekete kocsival és megálltak a házunk előtt. Ki akartak szállni, amikor meglátták, hogy az eperfa alatt ül az apám Veres Péterrel és Szabó Pállal. Nem szálltak ki, visszahajtottak Pestre. De engem már másnap hívtak telefonon, hogy azonnal menjek a minisztériumba. Bementem. Meglepetésemre elnézést kértek tőlem. Kérdeztem, hogy ezt miért teszik? Azért, mert megtudtuk, hogy kik az ön szülei – válaszolták. Ezért? Ezért kár volt felhívni. A szüleimet ismerem – mondtam, és rájuk vágtam az ajtót.

- Túl a nehézségeken, egy nagy ívű pálya vette kezdetét. Színészi munkáját a Nemzet Színésze cím elnyerése előtt 12 kitüntetéssel ismerték el, köztük a Kossuth-díjjal.

- Én erre a pályára nem azért jöttem, hogy díjakat kapjak. Azért jöttem, mert színész akartam lenni. Én nem tudom, hogy jó-e ez a sok kitüntetés. Mindenesetre nem adom vissza egyiket sem.

- Nemrégiben ünnepelte 80. születésnapját, de a színháztól nem tud szabadulni. Most is egy olvasópróbára van indulóban.

- Hogyne! Megfogadtam magamban, hogy addig járok a színházba, ameddig csak bírok.
 

Hájas Sándor



Forrás: felegyhazikozlny.eu

Share
comments

Hol szoknya, hol nadrág

Megjelent: 2015. április 20. hétfő
Írta: Bense Zoltán

PREMIER | Cselszövény vígjáték az évad utolsó premierje a kecskeméti Ruszt József Stúdiószínházban. A Hol szoknya, hol nadrágot tegnap mutatták be.

 

A korábbi fordításban A zöldnadrágos lovag címen ismert művet Tirso de Molina írta. A spanyol barokk drámaíró nevéhez fűződik Don Juan történetének első irodalmi értékű feldolgozása. A Hol szoknya, hol nadrág ennek a paródiája, női főszereplővel. A szerelmesét visszaszerezni akaró, s ezért hol férfiként, hol hajadonként mutatkozó Don Juana olyan fondorlatos cselsorozatot sző céljai eléréséhez, melyet követni is művészet.
A mai korba átültetett történet lényegében arról szól, hogy mit meg nem tesz egy férfi vagy egy nő a másikért – vagy akár mind a kettő –, valamint szerelmes tetteik kudarcáról vagy sikeréről. Ez egy olyan téma, ami mindenkit foglalkoztat, mindenkinek van róla véleménye – mondta el lapunknak Réczei Tamás, a darab rendezője.
A szerzőt elsősorban az érdekelte, hogy ha a nemet váltott Don Juana visszalép Don Juanba, akkor végig tudja-e vinni az eredeti történetet, azaz, egy nő végig tudja-e csinálni, mindazt, amit egy férfi – tette hozzá a rendező.

A főszereplő elég keserűen jut el a céljáig, így nem is vígjáték, inkább tragikomédia jelenik meg a színpadon. Don Juaná-t Decsi Edit alakítja, aki hol nőként, hol férfiként lép színre. A főszerep nem kis logisztikát igényel, mivel a színésznő többször is jelmezt-, illetve frizurát vált a darab folyamán.
A zöldnadrágos lovag ősbemutatója a Nemzeti Színházban volt, az 1943/44-es évadban. A színészek akkor lovagkori, barokk jelmezekben játszottak.

 

 

 

 

Miért érdekes napjainkban egy szerzetesként élt spanyol drámaíró lovagkori darabja? – kérdeztük Réczei Tamás rendezőt, a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetőjét.
– Amikor ez a vígjátéka született, Tirso de Molina már nem volt szerzetes. Az viszont mindenképp érdekes, hogy az, aki a szerzetesi rendek erkölcseit tanítja, később elsőként írja meg Don Juan történetét. Az ő művéből született aztán megannyi átirat. Valószínű, hogy a démoniság és az Istennel való viszony foglalkoztatta Molinát, mivel Don Juan egy emberisten, aki mindent megengedhet magának, és mégis sikere van. A Hol szoknya, hol nadrág valójában a Don Juan történet paródiája. A szerzője arra a következtetésre jut, hogy a bármit elérő démoni erő az férfierő, amit egy nő csak utánozni képes.

– Mit tud Don Juan, amit egyszerű halandó nem?
– Érzéki értelemben lehozza az égről a csillagokat, földöntúli hatással bír nőkre és férfiaknak.

– Mitől lesz cselszövény a vígjáték?
– Tele van fordulatokkal és fondorlatokkal. Oly mértékig, hogy ki is hagytunk az eredeti műből. Nem beszélve arról, hogy ha teljes egészében előadnánk, négy órás lenne. Ennél ma már sokkal gyorsabbak vagyunk, a mai néző nem vár ennyit egy becsapás „eredményére”. A barokk kori szereplők még sokkal bőbeszédűbbek. A becsapás utáni becsapás mai szemmel kioltja egymást, míg Molina korának közönsége nem így gondolta, nézte szívesen a következőket is.

– Mire számítson a kecskeméti közönség? – kérdeztük a rendezőt.
– Természetesen semmi hasonlóra. A barokk ruha a korabeli beszédmódot és mozgásrendszert is megköveteli, ami a szándékunktól eltérő irányba vinné a darabot.

 

 

 

 

 

 

– Ismeri a társulatot. Könnyebb dolga van a szereposztással, mint a vendégrendezőknek?
– Belülről valóban egy fokkal könnyebb, de a visszatérő rendezők már szintén jól tájékozódnak. Ezúttal Decsi Editnek szántam egy sok átöltözéssel járó szerepet, mégpedig úgy, hogy közben nem karaktereket váltogat, hanem egy karaktert alakít, sok átöltözéssel. Molina kiváló színházi érzékkel bírt, így eleve úgy írta a darabot, hogy hagyott időt a női főszereplőnek az átváltozásokra, miközben a cselekmény halad tovább.

 

Popovics Zsuzsanna

Forrás: baon.hu

Share
comments

Alkategóriák

Kiskunfélegyháza 2. számú választókerület