„A madarak lassan mind elrepülnek,
s az égre nagy, komor fellegek gyűlnek,
én itt vagyok még, de álmaim már tűnnek…
csak a Hegy örök… s ez újra álmokat szülhet…”
Évfordulón
Az év fordulóján mi másra gondolhatnánk, mint az időre. Az idő múlására.
Kinek lassabban, kinek gyorsabban telt el az elmúlt év. Voltak sikerek, voltak kudarcok, mint ahogy minden évben. Sok helyzetből tanultunk, sok helyzetben tanítottunk.
Mi mindenre jutott időnk? Jutott idő magunkra? A családunkra? Hobbinkra?
Vagy csak a munkával, rohanással teltek el napjaink, heteink, hónapjaink?
Miért van ez így? A végkimerülésig megpróbálunk megfelelni a ránk zúduló feladatoknak, valamiért „muszáj” megcsinálni, mert határidős, mert fontos, mert… „meg kell csinálni”!
Az időnk rovására. Pedig mennyi minden spórol nekünk időt, mint például a mosógép, autó, az internet. Sajnos az időt nem lehet gyűjtögetni, tartalékolni. Szaladnak a napok, hetek, hónapok, nem jut idő mindenre, amit szeretnénk. Hogy lehetne ezt elkerülni? Hogyan tudnánk az időnket a lehető legjobban beosztani? Fontossági sorrend felállításával, összefogással, munkamegosztással?
Úgy gondolom, mindenkinek más és más a legjobb módszer. Egy dolog azért biztos: az idő így is, úgy is eltelik, akár hasznosan töltjük, akár nem csinálunk semmit.
Kívánom, hogy 2019-ben mindenkinek arra legyen ideje, amit a leginkább szeretne!
Kedves Félegyháziak!
Kihívásokkal teli, de eredményes esztendőt hagytunk magunk mögött, s szívből remélem, hogy a 2019-es év is hasonlóan mozgalmas és termékeny lesz. Újév napja a bizakodásé és a tervezésé. Új célok és lehetőségek várnak ránk a következő 365 napban.
Kívánok Önöknek egészséget, békességet, a városnak további fejlődést!
Bense Zoltán önkormányzati képviselő, a kiskunfélegyházi Nemzeti Fórum Frakció vezetője
Csendes pohárköszöntő újév reggelén
Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy,
mért vagy, vissza nem
fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!
(Kányádi Sándor)
In memoriam Dr. Garai István
Dr. Garai István Levente 1955. június 15-én született a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfalun. Édesapja, Garai István a Móra Ferenc Gimnázium tanára, édesanyja Szabó Erzsébet védőnő volt. Felesége Póra Julianna. Gyermekei: Anikó és Levente.
Az általános iskolát Szankon végezte, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban 1973-ban érettségizett. Ezután a Szegedi Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait,1979-ben szerzett általános orvosi oklevelet. A Kiskunfélegyházi Városi Kórház belgyógyászati osztályán kezdett dolgozni segédorvosi beosztásban. Majd belgyógyászati szakvizsgát tett, 1992-ben sport-szakorvosi képesítést szerzett. 1998-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen egészségügyi menedzser szakközgazdász, 2004-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében jogi szakokleveles orvos másoddiplomát kapott.
Alapító tagja volt a szociálpolitikai és kulturális tevékenységgel foglalkozó United Way Alapítványnak, kuratóriumi elnöke a karitatív feladatokat ellátó Karácsonyi Fény Alapítványnak. Magyar és angol nyelvű cikkei, tanulmányai jelentek meg szaklapokban. Könyvet írt, társszerzőként a halolajok és az egészségmegőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet, mely „Mit gyógyít a busa?”címmel látott napvilágot.
Dr. Garai István Levente több cikluson keresztül volt a városunk országgyűlési és önkormányzati képviselője, a város alpolgármestere. Orvosi szakmai tevékenységét és korábbi képviselőként végzett munkáját városunk polgárai ismerik és politikai hovatartozástól függetlenül nagyra becsülik.
Közéleti szereplőként hivatásához hűen elsősorban a városi kórház modernizálásáért, valamint az egészségügyi ellátás fejlesztéséért dolgozott sokat, de a város és a térség településeinek fejlődését szolgáló pályázati lehetőségek maximális kihasználásának érdekében is sokat tett, melynek eredményeként lehetőség nyílt pályázatok segítségével a kórház és az iskolák felújítására, út és kerékpárút építésekre. Orvosi és közéleti munkájának legfőbb mozgatója szűkebb közösségünk, az emberek segítése, egészségük, életkörülményeik javítása. Fontosnak tartotta a civil szervezetek szerepét, azok támogatását. Városunk életében közismert a Karácsonyi Fény Alapítvány tevékenysége, melynek munkájában alapítása óta a kuratórium elnökeként lelkiismeretesen, emberséggel és nagy odaadással vett részt, évről-évre segítséget nyújtva ezáltal több száz szociálisan rászoruló, magányos, idős embernek.
Önkormányzati szakmai munkája elismeréseként 2003-ban az „Év Alpolgármestere” elismerésben, sportorvosi hivatása kimagasló gyakorlásáért 2011-ben „Bács-Kiskun Megye Sport Díja” kitüntetésben részesült.
Emberi példamutatásáért, a betegek iránt elkötelezett hivatástudat, városunk polgáraiért tett orvosi munkája, közéleti tevékenysége elismeréseként 2016-ban javasoltuk a város egyik legmagasabb kitüntetői címére. A 86/2016. (III.31.) önk. határozat alapján a képviselő-testület „Kiskunfélegyházáért” kitüntető címet adományozott Dr. Garai István Leventének.
Kiskunfélegyháza saját halottjának tekinti Dr. Garai István orvost, volt önkormányzati- és parlamenti képviselőt.
A város képviselő-testülete részvétét fejezi ki és osztozik a köztiszteletben álló közéleti személyiség családjának fájdalmában.
Bense Zoltán önkormányzati képviselő, a Kiskunfélegyházi Nemzeti Fórum Frakció vezetője
Fotó: archív-2016
Születésnap
Afrikában vagy Ázsiában, Európában vagy a nagy Óceán legkisebb szigetén, mind egyformán jövünk a világra. Azt a születést, melyet Karácsonynak hív a keresztény világ, milliók ünneplik hamarosan. A Megváltó születésének ünnepére kívánok Önöknek meghitt, csendes, örömteli, békés gondolatokat. Áldott Karácsonyt!
Tudta, hogy valamikor télen fog megszületni a gyermeke. Szíve alatt hordta már hónapok óta, érezte mozgását, teste lüktetését. Egyre nehezebben tudott lehajolni, gyakran fájt a lába, égett a gyomra, éjjelente most már sokszor felébresztette a szükség. De nem panaszkodott, tudta anyjától, nénjeitől, ez így van rendjén, ez az anyák sorsa.
Nem aggódott a szülés miatt sem. Valahogy érezte, minden rendben lesz. Nem lehet másként. Fiatal volt, egészséges, tele életerővel és energiával, szerette gyermeke apját, nagyon várták ezt a kisbabát. Vajon milyen lesz, kérdezte néha magától kíváncsian. Barna szemű vadóc, fékezhetetlen, imádnivaló imposztor, akire mégsem lehet igazán haragudni? Vagy csendes, komoly, szófogadó? És ha mégis kislány? Pihe hajú, rebbenő szempillájú, cserfes, apja szemefénye?
Mikor eljött az idő, egy hosszú, fárasztó nap végén, a gyermek meg is érkezett, a vártnál picit korábban. Őt elsodorták az események, érezte vajúdás közben, hogy nincs hatalma a teste fölött, mint egy idegen élőlény, az működött a maga szigorú szabályai szerint, lassan és komótosan, nagy fájdalmak között tolta-lökte világra a kisbabát, aki annak rendje és módja szerint meg is született.
Fáradtan, kimerülten vette kezébe a csecsemőt, aki hamarosan mély álomba merült, és érezte, az ő szeme is lassan becsukódik. Az újdonsült apa betakarta őket, majd elhelyezkedett a sarokban egy széken, onnan figyelte meghatottan gyönyörű szép párját, újszülött fiát. Ez maga a boldogság, gondolta volna magában, ha ilyen butaságokon gondolkodott volna. Ehelyett még egyszer megnézte, jól betakarta-e a családját, majd visszaült a sarokba, és maga is elbóbiskolt.
Már csak a csillagok voltak ébren. Mintha egyre fényesebben világítottak volna, de ezt már egyikőjük sem látta, mint ahogy nem látták az istállóban jámboran kérődző állatok sem.
Forrás: https://gyorgytea.hu
Amikor ordít a különbség
– 12 éve vagyok képviselő. Ez idő alatt sok mindent megéltem, sok mindent láttam, de most érzem azt, hogy ténylegesen tenni tudok a választókörzetemért, a választópolgárokért, a városért – fogalmazott az elmúlt időszakot értékelve Bense Zoltán, a polgármester munkáját segítő frakció vezetője.
– Mi változott meg elsősorban?
– Öt-hat évvel ezelőtt erkölcsi, morális mélyponton volt Kiskunfélegyháza, és sokan gondolták úgy, hogy menthetetlenül és véglegesen megrekedt ebben a reménytelen helyzetben. A közéletet napi szinten botrányok tarkították, mindent áthatott és meghatározott az akkori helyi vezetők diktatórikus stílusa. Tehetség helyett a személyes érdek volt a mérce, a dolgok nem a város érdeke, hanem az összefonódások mentén dőltek el. Akkoriban sokan érezték úgy, hogy nem jó félegyházinak lenni. Én is. De folyamatosan küzdöttem azért, hogy ez megváltozzon. Voltak, akik a családjukat, egzisztenciájukat is kockára téve próbáltak megálljt parancsolni az ámokfutásnak, szembe fordulva a városvezetéssel, amely embereken akart uralkodni a hivatalban és az intézményekben, és csak a saját hasznát tartotta szem előtt. Ez változott meg mindenek előtt az utóbbi négy évben. Kézzelfogható a különbség a nagy dolgokban: városi fejlesztésekben, nyertes projektekben, gazdasági gyarapodásban… De olyan hétköznapi részletekben is, mint hogy teltházas rendezvényeink vannak. Egyáltalán: vannak igazi, nem látszatrendezvények. Vagy említhetem akár a főtéri karácsonyfa példáját is, aminek az egykori és mai példányáról készült fotót egymás mellé téve így fogalmazott a város jelenleg legnagyobb rádiója: „amikor ordít a különbség”.
– Miben „ordít” még a különbség?
– Hálistennek mindenben. Négy évvel ezelőtt a választópolgárok új irányt szabtak a városnak. Ennek következményeként állhatott össze az a csapat – polgármester, képviselők, városházi dolgozók, civilek… - amely egyrészt nemzeti, másrészt várospolitikai alapon köteleződött el amellett, hogy kimozdítsa Félegyházát az apátiából. Büszke vagyok arra, hogy az utóbbi négy esztendő teljes békében, botrányok, személyeskedések nélkül telt el. Sok mindent elértünk, de természetesen tisztában vagyok azzal, hogy rengeteg elmaradást kell még pótolni. Nem félünk a feladattól. Bár voltak próbálkozások, ezt a csapatot nem lehetett eltéríteni az úttól, amelyen most Félegyháza halad. Nagy segítség ebben az országgyűlési képviselőnk, Lezsák Sándor higgadtsága, és a folyamatos kormányzati támogatás. Így tudtunk elérni olyan, a város méretéhez képest hatalmas eredményeket, mint a sportcsarnok terheinek megváltása, vagy a több milliárd forintnyi megítélt fejlesztési támogatás. És ez csak az érem egyik oldala. Mert legalább ennyire fontosak az apró dolgok is.
– Úgy, mint például a közös ünneplés öröme?
– Elmondhatatlanul jó érzés azt látni, hogy évről évre, alkalomról alkalomra többen tisztelik meg jelenlétükkel a városi programokat, eseményeket, ünnepeket. Azt hiszem, az emberek egyszerűen megérzik, hogy mennyi törődés, önzetlenség, szeretet van ezekben. A város, az intézmények ugyanis tele vannak olyan jó szakemberekkel, akik munkaidőn és munkaköri kötelességükön túl tényleg tenni akarnak az itt élőkért. Jó példa erre a főtér idei ékessége, a szánkó a rénszarvassal, ami gyorsan Félegyháza és a gyerekek kedvencévé vált. Ezt a látványosságot nyár vége óta készíti elő egy egész csapat. Hónapokba telt ugyanis, amíg ötletelések közepette, rengeteg kreatív megoldással mutatós és biztonságos dekoráció lett a kiselejtezett szánkóból. Ezért senki nem kapott egyetlen plusz forintot sem. A közreműködők fizetsége a fényképezkedő családok és a csodálattól csillogó gyermekszemek.
Ezek azok a példák, amelyek miatt politikától függetlenül mindenkinek éreznie kell, hogy ez a város most bizonyítani szeretne. Önmagának, a lakosoknak, a környező településeknek, a közelebb és távolabb fekvő városoknak. Félegyháza meg akarja mutatni azt, hogy lehet várost és közösséget építeni mindenki örömére és hasznára.
Megjöttek az utcaseprő gépek
Megérkezett Olaszországból a város két új utcaseprő gépe – tudtuk meg Juhász Lászlótól, a városüzemeltetési osztály vezetőjétől. A két kommunális takarítógép megvásárlásáról áprilisi ülésén döntött a képviselő-testület, ma pedig már a Félegyházi Városfenntartó Nonprofit Kft. telephelyén várják, hogy munkába állhassanak.
Bense Zoltán, a városüzemeltetési bizottság elnöke még tavasszal, a beszerzésről határozó önkormányzati döntés indokaként elmondta, hogy a város területén lévő közterületi parkok, terek, zöldfelületi munkák hatékony ellátásához szükséges eszköz- és géppark kialakításán évek óta dolgozik a város. S bár az elmúlt években komoly előrelépés történt e téren is, a parkgondozási, köztisztasági, külterületi utak karbantartási és a hószolgálati tevékenység ellátáshoz jelenleg rendelkezésre álló géppark még mindig fejlesztésre szorul. Ezt sürgeti az a tény is, hogy a Zöld város projekt kapcsán folyamatosan növekednek majd Félegyházán a rendszeres gondoskodásra szoruló parkok, zöldfelületek és terek. Az új takarítógépek megkönnyítik többek között az ősszel nagy tömegben lehulló falevelek közterületi takarítását, és lehetővé teszik, hogy a város minden egyes burkolt utcája havonta legalább egyszer fel legyen söpörve.