A kék bolygó vándora Kiskunfélegyházán
Kicsinek tűnt a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár előadóterme 2013. szeptember 12-én. dr. Juhász Árpád geológus, a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztési Bizottsága tagja tartott előadást a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.
A programra az intézmény „Nemcsak középiskolásoknak” sorozatának keretén belül került sor.
A vendéget és a közönséget Kállainé Vereb Mária Igazgató Asszony köszöntötte, az előadót pedig a régi ismeretség okán Bense Zoltán földrajztanár, hegymászó mutatta be a nagyszámú, lelkes közönségnek.
Juhász Árpád a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja.
Már az egyetem befejezése után vonzotta az ismeretterjesztés, hisz 23-24 évesen már rádióelőadásokat tartott, cikkeket írt, 25 évesen a televízió képernyőjén is megjelent műsorvezetőként, kutatóként mintegy 30 tudományos cikket írt, az eddig megjelent 18 könyve jelentős része is a geológiával kapcsolatos. Közülük többet - így például az Évmilliók emlékeit - évtizedeken keresztül tankönyvnek használták főiskolákon, egyetemeken.
Több ezerre rúg folyóiratokban, napilapokban megjelent írásainak száma. Újságírói, szakírói, ismeretterjesztő tevékenysége döntő része azonban a televíziózáshoz kapcsolódik leginkább.
Televíziós ismeretterjesztő munkássága töretlen, felsorolni is hosszú ideig tartana, hogy milyen műsorokban szerepelt, mint szakértő, műsorvezető, szerkesztő, hány természetfilmet készített; Iskola Televízió, Televízió Szabadegyetem, Kalendárium tudományos magazin és számtalan gyermekműsor. Jelenleg a tv2 tanácsadója. 2000-ben megkapta a geológusoknak járó legnagyobb szakmai elismerést: a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja lett.
„A kék bolygó vándorában” a népszerű televíziós geológus és világutazó eddigi életművének legjavát mutatja be. A cím egyszerre utal a szerző szinte védjegyévé vált műsorának címére, és magára a Földre, tágabb hazánkra, melyet a szerző az elmúlt ötven évben szinte töviről-hegyére bebarangolt. 6 kontinens 106 országába jutott el, és a számára legszebb, legérdekesebb, legemlékezetesebb helyszínek közül válogatott. Mindenhol bensőséges kapcsolatba került a tájjal, az élővilággal, az ott élő emberekkel és kultúrájukkal. Természetszeretet és humanizmus hatja át Juhász Árpád írásait. Úti kalandjait a tőle megszokott élvezetes stílusban tárja az olvasók elé, és lenyűgözően szép fényképekkel szemlélteti. 90 ezernyi diafelvétele közül több mint 1600 fotó került bemutatásra ebben a kiadványban. A fotóművészetben is elévülhetetlen érdemeket szerzett, de a képek és írások dokumentumértéke is felbecsülhetetlen.
Az este folyamán hosszan mesélt régebbi élményeiről, majd tavaly az unokájával bejárt, majd ott forgatott filmjéből, a csodás Azori-szigetekről vetített egy kisfilmet. E hely vulkáni eredetű szigetcsoport, ahol bámulatos és változatos tájakat alakított ki a természet, no és izgalmas terep, hisz kőzetlemezek találkozási helye. Többek között megterem a tea, az ananász, és sok más Európában kuriózumnak számító növény. A lelkes közönség vastapssal köszönte meg e felejthetetlen estét.
A kék bolygó vándora
E címmel tart előadást szeptember 12-én 18 órától Juhász Árpád geológus, a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztési Bizottsága tagja a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A programra az intézmény „Nemcsak középiskolásoknak” sorozatának keretén belül kerül sor.
Juhász Árpád, a népszerű televíziós geológus és világutazó eddigi életművének legjavát mutatja be egy olyan kiadványban, ami megjelenésében és terjedelmében egyaránt méltó ehhez a nagyszabású élményanyaghoz. A cím egyszerre utal a szerző szinte védjegyévé vált műsorának címére, és magára a Földre, tágabb hazánkra, amelyet Juhász Árpád az elmúlt ötven évben szinte töviről-hegyére bebarangolt. 6 kontinens közel 100 országába jutott el, és a legszebb, legérdekesebb, legemlékezetesebb helyszínek közül válogatott. Bárhol megfordult, a szakmai tanulmányokon túlmenően is nyitott szemmel járt. Mindenhol bensőséges kapcsolatba került a tájjal, az élővilággal, az ott élő emberekkel és kultúrájukkal. Természetszeretet és humanizmus hatja át Juhász Árpád írásait. Úti kalandjait a tőle megszokott élvezetes stílusban tárja az olvasók elé, és lenyűgözően szép fényképekkel szemlélteti. 90 ezernyi diafelvétele közül több mint 1600 fotó került bemutatásra ebben a kiadványban. Jelen képválogatás is tanúsítja, hogy a fotóművészetben is elévülhetetlen érdemeket szerzett, de a képek és írások dokumentumértéke is felbecsülhetetlen. Az album olvasója kényelmes fotelben ülve is bebarangolhatja a kék bolygót, egy magyar világjáró szakavatott kíséretében. Megannyi kaland részese lehet több mint 30 fejezeten keresztül, az imazászlók országától a dél-amerikai nagy vizekig.
Megérkezett a bajnok
Tizenegy arany-, négy ezüst- és hat bronzéremmel zártak a magyarok a 10. speciális téli olimpiát a dél-koreai Pjongcsangban
28 magyar öt sportágban - padlóhokiban, alpesi síben, hófutásban, műkorcsolyában és gyorskorcsolyában - versenyzett, a gyorskorcsolyázók hat, a hófutók és a műkorcsolyázók két-két, a padlóhokisok pedig egy elsőséget szereztek. A kiskunfélegyházi hófutó Csontos Piroska és a gyorskorcsolyázó Mayer Barbara egyaránt kétszer állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára.
Szenzációs teljesítményt nyújtva két távon is diadalmaskodott Csontos Piroska, a Dél-Koreai Speciális Téli Olimpiai játékokon. A félegyházi Jogging Plus Futóklub versenyzője elsőként február 2-án a 100 méteres hófutásban állt rajhoz. Csontos Piroska 85 versenyzőt maga mögé utasítva, a legjobb idővel került döntőbe 100 méteres hófutásban, majd a 200 méteres távon 37:73 másodperces idővel lett a leggyorsabb a negyvenhat induló közül. Becenevén, Piro így szombaton mindkét távon harcba szállhatott nyolcadmagával az olimpiai bajnoki címért. A legjobb eredménnyel döntőbe jutó Piroska nem talált legyőzőre, így maga mögé utasította a mezőnyt és olimpiai aranyat szerzett. Másnap, február 3-án a 200 méteres hófutás döntője következett. A számos kiváló eredménnyel büszkélkedő friss olimpiai bajnok Piroska az előfutamokon közel 3 másodperccel volt jobb ellenfeleinél. A döntőre szerencsére sikerült átmentenie formáját és ismét elsőként ért a célba.
Csontos, Piroska - SO Hungary
Snowshoeing
SN Snowshoeing 100M Race
Division F12
Bib #132
Results:
Score: 0 min, 17.61 sec
1st Place
FINAL
Score: 0 min, 17.18 sec
PRELIMINARY
Date: 30 January
Snowshoeing
SN Snowshoeing 200M Race
Division F16
Bib #132
Results:
Score: 0 min, 38.53 sec
1st Place
FINAL
Score: 0 min, 37.30 sec
PRELIMINARY
Date: 31 January
A keddi záróünnepségen a résztvevők énekkel, tánccal búcsúztatták a seregszemlét, a műsor keretében a műkorcsolyában aranyérmes Hingyi Rita és Hingyi Ágnes többek között az ötszörös világbajnok amerikai Michelle Kwannal és a szintén világbajnok dél-koreai Kim Ju Nával együtt lépett jégre.
A magyar csapat ma, csütörtökön, 18.30 órakor érkezett meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, a Helsinkiből landoló járattal.
Gratulálunk Pirónak és a Magyar Csapat tagjainak!
2013. február 7. Bense Zoltán
Csontos Piroska Piró a kiskunfélegyházi Jogging Plus Szuperinfó Futóklub versenyzője
Edzője: Kornokovics Györgyi
Nevelőedző,tanár: Papp Elemér
Jogging Plus Szuperinfó Futóklub: Németh László elnök
Jó volt látni, hogy a repülőtéren az egyesület vezetője, társai, edzője is várta a kétszeres bajnokot
Csontos Piroska kétszeres olimpiai bajnok a megérkezés pillanatában
Rocky
Rockenbauer Pál
természetjáró, televíziós szerkesztő, természetfilmes
Született: Budapest, 1933. január 14.
Meghalt: Naszály, 1987. november 26.
Az első és utolsó munkahelye a Magyar Televízió volt.
Rockenbauer Pál 1933-ban Budapesten született, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett földrajz-biológia szakos tanári oklevelet. Első (és utolsó) munkahelyén, a Magyar Televíziónál, annak 1956-os indulásától a köz szolgálatába állította széleskörű műveltségét. Természeti témájú dokumentumfilmeket rendezett. Alapító tagja volt az első hazai közszolgálati természetfilmezéssel foglalkozó műhelynek, a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének (1978. április 1-től).
Filmezett a Földközi-tenger part menti országaiban, Indiában, Nepálban, az Antarktiszon, Észak- és Dél-Amerikában és Óceániában. Forgatott a Mauna Kea-n (Hawai), a Kilimandzsárón (Tanzánia), Qualido-n (Val di Mello), a Pamírban, a Kommunizmus-csúcs mászása közben. A Magas-Tátrában megmászta a Krivánt, a Tengerszem-csúcsot, a Fehér-tavi-csúcsot, télen pedig az Osztervát.
Itthon legtöbben a televízíóban többször is vetített filmsorozatairól ismerik. A "Másfélmillió lépés Magyarországon" (1979) egy nagysikerű országjáró túrasorozat volt az Országos Kék Túra útvonalán a Nagy-Milictől Írott-kőig - több mint ezer kilométeren. Rockenbauer Pál filmjét harminc éve talán az egész ország látta. Azóta többször ismételték a televízióban, s mindig nagy siker volt. A dokumentáció az Országos Kék Túra útvonalat mutatja be. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, érdekes embereket, szokásokat mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, ill. Magyarország megismeréséhez.
Egy új, hosszútávú vándorutat akart létrehozni az országos és a dunántúli kék túra vonalának összekötésével. Az útvonalról készült filmet ("Még egymillió lépés" - 1986), utolsó nagy alkotását már csak halála (1987) után mutatták be. A sorozat egyik legmegkapóbb része az a Baranya megyei szakasz, mely a zengővárkonyi öreg szelídgesztenyést mutatja be. Később ez a szelídgesztenyés lett a nagy vándor végső nyughelye, egy nagy nyers, vörös márványkő alatt, ahová saját kérésére temették. Emlékét őrzi a "Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra" hosszútávú (560 km) turistaút is, amit e film bejárási útvonala mentén alakítottak ki 1989-ben.
A halál egy kirándulás alkalmával a Naszály tövében Katalinpuszta mellett érte utol.
A "Másfélmillió lépés Magyarországon" és a "Még egymillió lépés" című filmsorozatok DVD-n is hiánytalanul kiadásra kerültek 2006-2007-ben.
Ma 2013. január 14-én lenne 80 éves.
Kegyelettel emlékezem Rá!
Bense Zoltán
MEGHÍVÓ
A Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztálya tisztelettel meghívja Önt a
2012. október 25-én csütörtökön 17 órakor kezdődő
ELŐADÓÜLÉSRE
Gruber László, Dr. Puskás Irén, Dr. Vizler Csaba,Winter Zoltán, Dr. Szilassi Péter
ETIÓPIAI HANGULATOK
avagy Tamás, Gábor! Még mindig hazavárunk
Több hónapos előkészítés után 2011 decemberében indultunk el arra a saját szervezésű szakmai tanulmányútra, melynek célja Etiópia természetföldrajzi és kulturális értékeinek megismerése volt. Az utazást követően sokan kérdezték tőlünk: "Miért mentetek oda?" Előadásunkban szeretnénk választ adni erre a kérdésre. Megosztani a hallgatósággal benyomásainkat, élményeinket egy varázslatosan szép, de egyben nagyon ellentmondásos országról. Számokban összegezve: három hét alatt közel négyezer kilométert tettünk meg Etiópiában. Három nemzeti parkot, az ország nyolc világörökségi helyszíne közül pedig hetet kerestünk fel. Túráztunk a Simien-hegység négyezer méter fölé magasodó jég formálta láncai között, megcsodáltuk Harar környékének bizarr gránit tornyait. Álltunk elbűvölten Lalibela sziklatemplomainál, távcsővel figyeltük az Awash Nemzeti Park antilopjait. A kelet-afrikai árokrendszer vulkánjainak tövében megmártóztunk a hévforrások vizében. Az előadás tragikusan végződött utazásunk összegzése egyben tisztelgés Fábián Tamás és Dr. Szabad Gábor emléke előtt. Fiúk! Köszönjük az együtt töltött napokat! Emléketeket megőrizzük!
Az ülés helye: Szeged, Ady tér 10. SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ, Konferenciaterem. A belépés díjtalan!
Dr. Mucsi László Elnök
Dr. Pál Viktor Titkár
MFT Szegedi Osztály