Advent

A szabóollótól a székelykabátig

Egy település igazi értéke lakóiban rejlik. Azokban az emberekben, akik – csöndben vagy harsányan, névtelenül vagy díjakkal elhalmozva, a háttérben vagy a frontvonalban – teszik a dolgukat.

Hány és hány tisztességes mesterember, elhivatott pedagógus, elkötelezett orvos, lelkiismeretes hivatalnok, munkában megőszült nyugdíjas dolgozott és dolgozik ma is Kiskunfélegyházáért, és az itt élőkért! Mint például Perjési István, aki szabóként szerzett nevet és elismerést magának lakókörnyezetében.

– Miért esett a választása éppen erre a szakmára?

– A nagybátyám, édesapám testvére, nagy tudású, közkedvelt szabó volt Budapesten. Tőle kaptam kedvet ehhez a hivatáshoz, majd nála tanultam meg az alapokat is. Érettségi után mentem el tanulónak, s miután felszabadultam, visszamentem még hozzá tapasztalatot gyűjteni. 1969-ben végeztem, és szerettem volna főiskolára menni. Miután ez nem jött össze, 1974-ben kiváltottam az iparengedélyt, és két évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásomig folyamatosan Kiskunfélegyházán dolgoztam.

– Mivel telt el ez a csaknem négy évtized?

– A feleségemmel együtt vittük a műhelyt, s a javításoktól a méretre szabásig mindent csináltunk, amire igény volt. Akkoriban hagyománya volt, hogy jelesebb alkalmakra ruhát varrattak maguknak az emberek. Volt, aki határozott elképzeléssel jött, mások számítottak a véleményemre. Miután azonban bejöttek a turkálók, visszaesett az igény a méretre szabott ruhák iránt.

– Mikor készítette az első Bocskai kabátot?

– Úgy 8-10 évvel ezelőtt esküvőre voltunk hivatalosak, akkor határoztam el, hogy csinálok magamnak egy Bocskai kabátot. Azt tudni kell, hogy a szabó magának készít utoljára ruhát. Ismertem olyat, akinek a saját esküvőjén nem volt a kabátja kibélelve. Viszont az én kabátom elkészült. Az esküvő után megkeresett egy asszony, aki látta rajtam, és rendelt egyet a fiának. Így hozta az egyik rendelés a másikat. Varrtam én már parasztinget, betyár és csikós ruhát is, most pedig udvarszéki ujjast tervezek varrni. Külön nehézsége ennek a paszományos munka.

Szeretet, elfogódottság és alázat tükröződik Perjési István szavaiban, amikor munkájáról beszél. S bár szakmai kérdésekkel nem lehet zavarba hozni, csendesen eltűnődik, amikor arról kérdezem: mi tesz valakit jó szabóvá. – Ezen még soha nem gondolkodtam – mondja -, majd hosszas tűnődés után bizonytalanul sorolja: – türelem bizonyosan kell hozzá, meg elmélyülés. Ilyenkor az ember már az anyag kiszabásakor szeme előtt látja a végeredményt.

Perjési István – a szövetek és selymek művészeként – még nyugdíjasként is új szakmai kihívásokat keres. Mert – mind minden alkotó ember – saját remekművének megalkotásán fáradozik. A remekművön, amely Márai Sándor szerint „legyen valóságos, pontos, okos, céltudatos, arányos, gondosan megmunkált, hűségesen kivitelezett – s legyen még valami más is. Tündéri is legyen.”

Tragédia a "Közgé"-ben

Szívrohamban elhunyt a tizenegyedikes Közgés

 A 17 éves Rácz András (a Közgazdasági Szakközépiskola tanulója) információink szerint a negyedik órai testnevelés órán kapott szívinfarktust. A kihívott mentők megpróbálkoztak az újraélesztéssel, de már nem tudtak segíteni rajta.

- Csendes, jó szándékú, kedvelt tanulója volt az iskolának András, 11. b. osztályos tanuló - fogalmazott Ágoston Tibor, a kiskunfélegyházi Összevont Középiskolák főigazgatója. Lapunknak elmondta, a fiú az előzetes információk alapján hirtelen szívmegállásban halt meg.

A kiskunfélegyházi Közgazdasági Szakközépiskola diákja szerdán délelőtt testnevelés órán lett rosszul. - Kosárlabdázás közben esett össze - tudtuk meg Ágoston Tibortól. Elmondta: a testnevelő tanár azonnal megkezdte az újraélesztést és rögtön értesítették a mentőket. Megérkezésükig két tanár küzdött a fiú életéért. A mentők gyors - gyógyszeres, illetve elektromos - beavatkozása ellenére sem sikerült Andrást újraéleszteni. - Több mint fél óráig küzdöttek az életéért - részletezte az igazgató.

hirtelen haláleset okát közigazgatási eljárásban vizsgálja a rendőrség. Az eset után a diákokat hazaküldték, de ma már folytatódik a tanítás. Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az iskola pszichológusa segíti a diákokat és a tanárokat a történtek feldolgozásában. A diákok az iskola előtt és az intézmény megemlékezési oltáránál egymás után gyújtják a megemlékezés gyertyáit.

A hirtelen szívmegállás előjelek nélkül öl

 A tragikus hirtelenségű halál hátterében számos probléma húzódhat. Ilyen például a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, illetve a szívbillentyű hibái – mondta el lapunk kérdésére dr. Garai István sportorvos. Kiemelte: a szakirodalom szerint a leggyakoribb ok a szívizom legyengülése, az úgynevezett kardiomiopátia lehet. Ezt elsősorban anyagcserezavar, de vírusok is okozhatják. Mindezek ellenére a sportorvos szerint, a rendszeres testmozgás nagyon fontos. A sport megfelelő formában, megfelelő intenzitással minden korcsoportban javasolható. Sőt, bizonyos betegségek gyógyításának, rehabilitációs kezeléseknek is része lehet. A szakember szerint azonban harminc éves kor fölött érdemes szakorvoshoz, illetve a házi orvoshoz fordulni mielőtt valaki sportolni kezd, még akkor is ha az illető panaszmentes.

Civilizáció a sivatag peremén: EGYIPTOM

Dr. Karancsi Zoltántanszékvezető egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszékének Tanszékvezetője tartott előadást november 8-án a Hattyúházban, a Földrajzi Szabadegyetemi sorozat keretében Egyiptomról.

Dr. Karancsi Zoltánt Bense Zoltán mutatta be a közönségnek.

Dr. Karancsi Zoltán földrajz-rajz szakos tanárként többször megjárta már Földünk legnagyobb sivatagát, a Szaharát. Számos terepgyakorlatot vezetett főiskolai és egyetemi hallgatóknak Marokkótól Egyiptomig. Útjain készített fényképeiből több kiállítást is rendezett. Művészettörténeti tanulmányainak köszönhetően az óegyiptomi és az iszlám művészet szerelmese. Kutatási területe az antropogén geomorfológia, a táj- és környezetesztétika, mely tudományok műveléséhez is igazán különleges terep a sivatag.
Dr. Karancsi Zoltán előadásában részletesen bemutatta Egyiptom múltját és jelenét, beszélt Afrika és a Közel-kelet egyik legnépesebb országának jelképeiről, egyebek között a Gizai piramisokról, az ókori városokról (Memphisz, Théba, Karnak, Luxor vagy a Királyok völgye).

(forrás:www.felegyhazikozlony.hu, foto:Gulyás Sándor)

Az előadóról röviden:

Dr. Karancsi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszékének Tanszékvezető Docense

Kutatási területei: antropogén geomorfológia, tájökológia, táj- és környezetesztétika, ökoturizmus.

Oktatott tárgyai: regionális természetföldrajz,a kontinensek földrajza és több, a turizmushoz kapcsolódó tárgy,mint pl. a nemzetközi turizmus, turisztikai alapismeretek.

Doktori disszertációját, melynek címe: Természetes és antropogén eredetű környezetváltozás a Medves-térség területén, 2002-ben sikeresen megvédte. Ebben a témában 2006-ban megjelent, sikeres egyetemi tankönyv egyik fejezetének szerzője, melyet 2010-ben a Springer kiadó angolul is megjelentetett. Számos külföldi tanulmányútja során Európa legnagyobb részét bejárta, de többször járt Afrikában és Ázsiában is. 2005 óta tanszékvezető főiskolai docens, 2010-től tanszékvezető egyetemi docens. Egyik alapító tagja a földtudományi értékek védelmére létrehozott ProGeo Egyesületnek.

Tudományos fokozat: 2002PhD

Szakmai szervezeti tagság:

2009–Nógrádi Geopark Egyesület

2008–ProGeo Egyesület (elnökségi tag)

• 2002–Magyar Tudományos Akadémia köztestülete
• Természetföldrajzi Tudományos Bizottság
• Szegedi Területi Bizottság

1990-Magyar Földrajzi Társaság

Hobbija: természetesen az utazás, tanulmányutak szervezése, a rajzolás-festés, kiadványszerkesztés és a fotózás