Alpesi őrjárat _ Un Passo dal cielo_filmajánló

Terence Hill erdész szerepbe bújik az Alpesi őrjárat című új olasz krimisorozatban, mely az Alpok idilli dél-tiroli részén játszódik.
Karaktere, Pietro a múltban szenvedélyes hegymászó volt, de miután egy mászás alkalmával tehetetlenül kellett végignéznie felesége halálát, úgy dönt, visszavonul egy hegyi kisvárosba. San Candido egyszemélyes hatóságaként mindenki őt tekinti a helyi rendőri szervnek, és mint ilyen, furcsa esetekkel találkozik. Egy napon azonban megérkezik Vincenzo Nápolyból, hogy átvegye a védelmi teendőket. Pietro és Vincenzo nem is különbözhetnének jobban, mégis együtt kell működniük, ha a festői San Candidóban valami történik.

Forrás:port.hu

Forrás: https://alessandrogirola.files.wordpress.com/2012/05/gaia5.jpg

„Veronika egy meselány…”

Tarján Veronika: Saját magunkat csak akkor tudjuk definiálni, ha megismerünk másokat

Tarján Veronikával beszélgettem új világzenei lemeze és a hozzátartozó mesekönyv, a Világforgó kapcsán. Meseíró, énekes, színész-drámapedagógus, gyermekkel, emberekkel foglalkozó nő. A gyermekszínházi szakma által elismert Apró Színház alapítója,  művészeti vezetője, sok-sok igényes gyermekprogram, gyermekfoglalkozás megálmodója és megvalósítója, a Kolibri Kiadó által megjelent mesekönyv sorozat, Kuruttyoló békakirály könyvek írónője és a mesék előadója. A Veronaki zenekar énekesnője és a mesék elmesélője. Ahogy férje, Mogyoró Kornél egyszer egy rádió interjúban nyilatkozott róla: „Veronika egy meselány…”

Sokféle kultúra zeneisége megjelenik a Veronaki zenekar új albumán, a Világforgó című lemezen és a hozzátartozó foglalkoztató mesekönyvben. Hogyan alakult ki a Világforgó koncepciója? 

A Világforgó album létrehozásához egy igen intenzív művészeti munka vezetett. Az Apró Színház  alapítója és művészeti vezetőjeként a társulattal, tíz éven át kutattunk különböző kultúrákat, amikből aztán nagyszerű előadások születtek és születnek a mai napig is. A különböző népek kultúráját kutatva, nagy hangsúlyt kapott előadásainkban a zeneiség. Egy idő után felfedeztem, hogy ezekben a gyerekeknek és családoknak szóló színházi előadásokban, az élő zene ereje az, amit mi a legjobban tudunk és szeretünk hasznosítani. A Maladype Színház egy előadásán találkoztam Mogyoró Kornél ütőhangszeres-zeneszerzővel és meghívtam, hogy dolgozzon velünk. A közös munka meghozta gyümölcsét és Kornél lett a színházunk zenei rendezője. Ezek után érkezett a csapathoz Fejér Simon és Vázsonyi János is, akik az előadásainkban játszottak.  E közben én már az Ethnosound hangszerbolt vezetőjével, Fehér Károllyal elindítottam egy közös foglalkozást, ami egy mesés hangszerbemutató volt Kuruttyoló békakirály címmel, amit aztán Mogyoró Kornéllal folytattam tovább. Kornéllal, aki a világ különböző tájainak ütőhangszerein professzionálisan játszik, Magyarország legkeresettebb ütőhangszerese, akit a világ egyik legnagyobb ütőhangszer gyártó cége Meinlpercussion- és a Roland cég is a nemzetközi endorzerei közé sorol. Kettőnk találkozásával indult el a folyamat, ami a Veronaki zenekar megalakulásához vezetett. A Kuruttyoló békakirály meséiből a Kolibri Kiadó felkérésére három kötet is született, amik CD melléklettel ellátott mesekönyvek. A mesék írója én vagyok, Kornél pedig a mesekönyvhöz tartozó lemezek zeneszerzője és zenei rendezője. A lemezen már akkor vendég zenészek játszottak (Szirtes Edina Mókus, Balogh Gusztáv, Ibrahim Fall Ibro, guineai djembemester). Közben már terveztem, hogy az Apró Színház gyerekelőadásaiban felcsendült dalokból a körülöttünk lévő professzionális zenészekkel egy koncertet rendezzünk, a Művészetek Palotájában gyereknapon. Ez volt a Világforgó album létrehozásának alap pillanata. Akkor a Kolibri és mi is úgy láttuk, hogy ez a zenei anyag megkoronázná és teljessé tenné azt, amit a Kuruttyoló békakirály három kötetében elkezdtünk.

A Veronaki zenekar eközben alakult ki?

Igen.  A zenekar tagjai: Mogyoró Kornél – a zenekar vezetője – és Fejér Simon gitáros, akik  meghatározó alakjai a Veronakinak. Mint zeneszerzők és muzsikusok, már az alapítástól a zenekar tagjai. A lemezen még Vázsonyi János játszik szaxofonon, Bordás Péter basszusgitáron, Bisztricsány Linda és Üveges Anita vokálozik. A Világforgó lemezbemutatón pedig már a jelenlegi zenekar játszott. Természetesen Kornél, Simon, valamint Árkosi Szabolcs (ex-Anselmo Crew) a vokálozás mellett harmónikán, sazon, és Herr Attila basszusgitáron, aki többek között a Besho drom zenekarban játszik  és vendégként pedig Linda csatlakozott hozzánk három dal erejéig. A zenekar sikerességét, a csodálatos zenészeim mellett a Ginko Art and Service segíti professzionális háttérmunkájával, ami Szalóki Ági és édesanyja, Orsós Éva által alapított produkciós iroda.  Így, a jelenlegi felállásban minden adott, hogy a gyerekeknek és a családoknak igényes és minőségi zenét, produkciót hozzunk létre.

Sok-sok nép kultúrája megjelenik a könyvben. Honnan, miből merítetted a játékokat, meséket?

Abból a fantáziavilágból, ahová az ember gyermekkorában gyakran elutazik, és ha szerencsés, ezt felnőttként is folytatja. Itt tudok találkozni a gyerekekkel bármikor. Itt aztán minden mese igaz, minden játék működik. Nyilván segít a drámás, színházi szakmai múlt, tapasztalat, hogy igényes módszertani eszközökkel tudok a gyermekek felé közeledni. Ezenkívül rendkívüli módon inspirál a családom. Szüleim nagyszerű pedagógusok – Tarján András és Tarján Kata -,  akik módszertani munkájukkal igen nagy hatással vannak a magyar pedagógiai életre. Legfiatalabb nővérem, Vigyázó Zsófia grafikus, varázslatos és egyedi humorú rajzai tökéletes összhangban vannak az általam elképzelt mesevilággal. Ő illusztrálja a Kuruttyoló békakirály sorozatot és a Világforgó könyveket. Szerző társammal, állandó munkatársammal, Kornéllal pár hónapja összekötöttük az életünket, immáron ő is családom tagja, a férjem lett. Kornéllal való munkakapcsoltunk kezdetén kiderült, hogy zenéje összepasszol azzal a mesevilággal, ami bennem él. A két világ azóta egybeolvadt és egymást erősítik, nagyon sokat tanulok Kornéltól is. Nagymamám pedig Varga Katalin, a mindenki által ismert művek: Gőgös Gúnár Gedeon, Mosó Masa Mosodája, Bonca könyvek, Én, Te , Ő (és sorolhatnám még) írónője. Nagymamám olyan alapművek alkotója, amik igen nagy hatással vannak a magyar gyermek és ifijúsági irodalomra is. A felnőtteknek szóló költői munkásságának is érdemes utána nézni, nagyszerű varázsos képekben mesélő költeményei csordultig tele vannak őszinte érzésekkel. A mesevilágot nagyrészt a családom varázsolják az életembe.

Mi a kötődésed ezekhez a kultúrákhoz, amiket a Világforgó albumon megjelennek?

Mint művészetekkel foglalkozó ember, nyitott vagyok más emberek, népcsoportok iránt. Amikor ismerkedem az adott nép hagyományaival, kialakul a kötődés bennem. Szeretném, ha a közönségünk is megismerné ezeket a kultúrákat, és a zenénkkel felkeltenénk a hallgatók érdeklődését irántuk és nyitott szemmel és füllel járnának a világban. A Világforgó albumon egyébként magyar, afrikai, lappföldi, indiai, roma, dél-amerikai és finn kultúrák népdalait dolgoztuk fel, a könyvben pedig a gyermekek ezekről tudhatnak meg egy-egy érdekességet.

Mi volt a célod a könyv megírásával?

Hogy egy igényes játékos, foglalkoztató könyvet írjak a Világforgó világzenei album mellé, ami kreativitásra, aktivitásra ösztönöz és szórakoztat, összehozza a családot a mese és a zene szigetén.

Mennyi háttérmunkát, kutató munkát igényel egy ilyen könyv megírása?

Egy élet sem elég. De ha konkrétan akarok válaszolni a kérdésedre, tíz évkutató munka.

Korábban is foglalkoztak már a témával színdarabok keretein belül. Milyen hatással voltak ezek a készülő könyvre? Jó inspirációként szolgáltak-e?

Igen, persze, pontosabban tudom, hogy mit szeretnék, hol keresek, mi érdekel, miből merítek, mi működik jól.

Akár felnőtt szemmel nézve is toleranciára, kreativitásra taníthat a könyv. Miben bíznak, milyen hatást érnek el vele a gyermekeknél?

Két nagyon fontos dolgot tűztünk ki célul a Világforgó produkció kapcsán. Az egyik, amit már említettem, az elfogadás más népek iránt és saját kultúránk tisztelete, szeretete. Saját magunkat csak akkor tudjuk definiálni, ha megismerünk másokat. Ebben a viszonylatban látjuk majd meg a különbözőségeket és az azonosságokat a mi kultúránk és más népek közt. Így tudjuk megőrizni saját „egyéniségünket”, a magyar hagyományokat és tiszteletben tartani más népek hagyományait.  A másik dolog, ami még lényeges tanítási területe a Világforgó könyvnek és lemeznek, hogy tartsuk meg a játékos kedvünket, a gyermeki oldalunkat, ne felejtsük el a mesék és a játszani tudás képességének fontosságát felnőtt korban sem.

Mesékkel, meséléssel foglalkozol színházban, zenében és gyermekirodalomban is…

Számomra azért izgalmas ez, mert más úton és eszközökkel tudom eljuttatni a befogadó közönséghez, a gyerekekhez az üzenetemet. Olyan eszköztáram van, amit mindhárom művészeti ágban hasznosítani tudok, hatnak egymásra és egyikből a másik születik. A munkáim során alkotó emberekkel találkozhatok nap, mint nap. Olyanokkal, akik hisznek az alkotás örömében és erejében és olyan emberekkel, aki szeretik és fontosnak tartják a művészetet hallani, látni és érezni és ez olyan hitet ad, amit nem lehet elvenni, megszüntetni, megölni. Ez a legnagyobb erő, ami a Világ körül forog és megmenti az életet, megőrzi az értékeket. Jó ebben a „Világforgásban” részt venni.

Forrás: Pál Zsófia,  http://librarius.hu

Album fotó: Vigyázó Zsófia és Máté Péter munkája

Új hangok a Kaláka nyomában

A Marczibányi színpadán valami hang- és fénytechnikai grimbusz történik, fél órát késik a műsor, pedig a gyermekközönség nem műkedvelő egyetemistacsoport, hogy majd elfröccsözget a büfében, hanem igen látványosan megjelenik kezdéskor, és ott is marad drukkolni. A zenekar bravúrosan menti a helyzetet, vokalistájuk kijön az előtérbe körbeénekeltetni az ifjúságot. Az is lehet, hogy ez egy megtervezett prológus, mindenesetre szimpatikus.

Nézőtérre özönlés után is folytatódik a félig spontán happening, a zenekar dobosa megkéri Attilla és Dénes technikusokat, hogy adják be a hangot a monitorba, és míg a hang nagy nehezen odaér, Tarján Veronika énekes – és mesélő és szertartásmester – a legnagyobb természetességgel belefog egy mesébe Attiláról és Dénesről, akik testvérek voltak, és mire boszorkány lett a nagymamából, el is lehet kezdeni a koncertet. A dalszerző-énekesnő tehetsége részben családi örökség, hiszen nagymamája az a Varga Katalin, aki többek között a zseniális Gőgös Gúnár Gedeont írta, amelynek babakék fedőlapjai között mindnyájan szívesen vesztünk el a nyolcvanas években.

Találkozunk a koncerten tűzrőlpattant menyecskékkel, kuruttyoló békakirályokkal – ezek Veronika saját szövegei, amelyeket a gyerekek már ismernek és szeretnek. Szüleik is, akikkel szóba elegyedem, mind tudatos rajongóként definiálják magukat. Először azért érzek hálát, hogy hosszú évek után végre olyan koncertet hallgathatok, ami az általános trendekkel szemben nincs úgy túlhangosítva, hogy letépje a fejemet, pedig táncolós-bulizós műfaj ez is, a gyerekek ugrálnak is a színpad előtt becsülettel, a felnőttek pedig megkönnyebbülve bólogatnak ültükben. Ha éppen nem békakirályokról és vándormadarakról szól a történet (a magyar nyelvű dalok egy részét a Szókimondóka projekt számára írták), hanem előkerülnek az afrikai, ázsiai, indián meg mindenféle világ körüli zenei és szövegi elemek, teljesen távol is kerülünk az interaktív gyermekkoncert öndefinícióval meghatározott kontextustól, és a világ bármelyik tájára odaképzelhetjük magunkat bármilyen koncertkörülmények közé.A Veronaki repertoárja olyan, akár egy hobbista világutazó amatőr fotós képgyűjteménye: minden van benne, esetlegesen, rendezetlen összevisszaságban. De hát ez nem is zenetörténeti szeminárium, hanem tényleg világzenei produkció, nem kell magyarázni, miért cigányzenére futkározik csiga és giliszta, meg hogy mennyi idő alatt röpül egy fecske Afrikába a tangóharmonikából, ez az egész multikulturális rongyszőnyeg jólesik úgy, ahogy van. A megszólalás gazdag, a hangszerarzenál impozáns, a zenészek vokálisan is remekül támogatják Veronikát, aki magabiztosan, apró, de markáns, személyes hangvételű mesenarrációkkal köti össze a dalokat, énekelteti a közönséget, fölállít, leültet, kedvesen, éberen, figyelmesen. A dramatizálós-történetmesélős része a koncertnek néha olyan fényes, hogy az az érzésem, ha nem egy Veronika lenne a színpadon, hanem tíz, meg még duettpartneréből, Lindából is néhány, a narráció minimális dramaturgiai rásegítéssel cselekménnyé duzzadna, és lenne jelmez, kellék, meg ez-az, még azt is rá lehetne írni a színlapra, hogy musical.
A Veronaki zászlót bontott első lemezével, a Világforgóval, és megmutatta, hogy van élet a Kaláka és Halász Judit után a zenés gyermekműfajban. Pontosabban azt mutatta meg, hogy szinte bármilyen műfaj lehet gyermekműfaj, ha kellő intelligenciával nyúlnak hozzá.

A zenekar tagjai: Tarján Veronika- ének, Mogyoró Kornél- ütőhangszerek, zenekar vezető, zeneszerző, Fejér Simon- gitár, koboz, ének, zeneszerző, Árkosi Szabocs- harmonika, szaz, ének, Herr Attila- basszusgitár, Bisztricsány Linda- vokál

http://magyaridok.hu

Foto: facebook.com

Itt a farsang,áll a bál