Bense Zoltán

Félegyházi delegáció járt Nagykikindán a 28. Töknapok keretében

Kiskunfélegyháza város hivatalos küldöttsége látogatott el Nagykikindára, ahol a Kikindai Töknapok rendezvényein vettek részt. A delegáció vezetője Balla László alpolgármester volt, tagjai Bense Zoltán képviselő, a Testvérvárosi Egyesület részéről Juhász Zoltán és  Kiss Gábor utaztak a vajdasági városba.

A félegyházi küldöttség péntek este érkezett szálláshelyére, Mokrinba

( Homokrév) majd a  vajdasági testvérvárosba.

A magyar küldöttség házigazdája és vezetője Kabók Imre Kisorosz polgármestere, a Kikindai Tanács tagja volt.

Nagy megtiszteltetés, hogy a zsúfolt programok ellenére szombaton külön fogadta a delegáció tagjait Pavle Markov Kikinda polgármestere.

A barátságos hangulatú beszélgetés közel fél óráig tartott.

A delegáció tagjai több kiállítót, árust látogattak meg. A szombati nap talán legnagyobb látványossága, amikor a hatalmas méretű tököket a színpadra emelik, majd egy hatalmas mérlegre helyezik.

Délután volt az ünnepélyes köszöntő, melyet állófogadás követett. Ezt követően Balla László alpolgármester rádió-és televízió interjúja következett, melyben gratulált a színvonalas rendezéshez, egyúttal átadta Kiskunfélegyháza város üdvözletét Kikinda testvértelepülésnek.

Délután Kabók Imre vezetésével Kisorosz településre utaztak, ahol maga a  vendéglátó,mint Kisorosz polgármestere kalauzolta a félegyháziakat, bemutatva Kisorosz tájházát és temetőjét, benne a  magyar emlékművel.

Vasárnap barátias beszélgetést folytattak Goran Dumitrov mokrini polgármesterrel és a libafuttatás szakértőjével, Zivica Rezic úrral. Az elutazás előtti órákban a híres, ősi aracsi templomromhoz látogatott a küldöttség.

Fotó: Kiss Gábor, Bense Zoltán

Pártreferencia-kutatás

Immár 86 hónapja vezeti a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP pártszövetség, azonban hiba lenne, ha a kormánypártok elkönyvelnék 2014-es győzelmüket. A Fidesz egyébként 20 évvel ezelőtt is magabiztosan vezetett, mégis éppen hogy bekerült az 1994-ben megalakuló parlamentbe.

Az előző hónaphoz képest ismét emelkedett a Fidesz népszerűsége – derül ki az Ipsos szeptemberi felméréséből. Az MSZP és Együtt–PM Szövetség együttműködési megállapodásából pedig körvonalazódik, hogy a két párt szavazói több fontos kérdésben is egyetértenek. Nem történt érdemi változás a szavazók pártszimpátiájában a Tárki rendszeres pártpreferencia-kutatásának szeptemberi eredményei alapján. A Századvég adatai alapján a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP 51, az MSZP 23, a Jobbik 14, az Együtt–PM 6, a DK 3, míg az LMP 2 százalékon állt.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint az MSZP és az Együtt–PM szimpatizánsai sem lelkesednek a két párt megállapodásáért. Előbbiek harmada, utóbbiak fele reménykedik emiatt jobb választási esélyekben. A Fidesz–KDNP továbbra is jelentős előnnyel vezeti a pártok népszerűségi listáját. A Medián szeptemberi kutatásából az derült ki, hogy a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 46, az MSZP 23, a Jobbik 15, az Együtt-PM 8, a DK 5, míg az LMP 2 százalékon állt.

Ők okozhatnak meglepetést a Fidesznek

Ha a szeptemberi közvélemény-kutatási eredményeket összeadjuk a biztos szavazó pártválasztók körében akkor a Fidesz-KDNP 48, az MSZP 20,6 a Jobbik 13,2, az Együtt–PM 6, a DK 3,6, míg az LMP 3 százalékot ért volna el. Ennek alapján, ha mindegyik alakulat külön indulna, akkor három párti parlament alakulna, mivel a Bajnai-pártnak a mostani állás szerint 10 százalékot kell elérnie. A mostani erőviszonyokra elsőre ránézve sokan kijelentik, hogy a jövő évi választás eldőlt, és a kormánypártok előnye már behozhatatlan.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy óriási méretű a bizonytalanok tábora, és ha összeadjuk a Fideszen kívüli pártok támogatottságát, akkor az több mint a kormányé. Persze a Jobbik szavazóinak nagy része nem fog egy esetlegesen megvalósuló közös baloldali listára voksolni, de a bizonytalanok még okozhatnak meglepetést. Az biztos, hogy a jövőben a kormánypárt hívei annak ellenére sem kényelmesedhetnek el, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan kabinet, amely ekkora fölénnyel vezetett volna, azonban a kormány teljesítményével elégedetlenek aránya még mindig bőven 50 százalék fölött van.

Soha nem volt még ilyen jó helyzetben a kabinet

A mostani eredmények értékeléséhez természetesen érdemes megnézni, hogy a korábbi kormányok hasonló időszakában hogyan álltak a pártok erőviszonyai. 1993 szeptemberében a biztos szavazók körében a Fidesz 31,4, az MSZP 22,5, az SZDSZ 10,1, az MDF 9, az FKGP 7,3, míg a KDNP 7,2 százalékon állt, így egy akkori választáson a kormánypártok simán megbuktak volna. 1997 szeptemberében a biztos szavazók között a Fidesz és az MSZP 30-30, az FKGP 19, míg az SZDSZ 8 százalékot ért volna el, így akkor is minden bizonnyal kormányváltás lett volna egy előre hozott választáson.

12 évvel ezelőtt a Tárki adatai szerint a biztos szavazók körében az MSZP 45, a Fidesz–MDF 43 százalékot ért volna el, rajtuk kívül más erő nem került volna az Országgyűlésbe. Egy akkori választás kimenetele a közvélemény-kutatási hibahatár miatt megjósolhatatlan lett volna, de a bizonytalanok körében a baloldal több tartalékkal rendelkezett. 2005 szeptemberében a Fidesz-KDNP 46, az MSZP 43 százalékon állt, így egy akkori voksolás kimenetele is meglehetősen bizonytalan lett volna.

2009 szeptemberében gyakorlatilag már minden eldőlt, mivel a Fidesz-KDNP 65, az MSZP 18 százalékon állt. Jól látszik, hogy a korábbi évtizedekben csupán 2001-ben és 2005-ben volt kétséges, hogy a következő országgyűlési választáson milyen eredmény születik, és a felmérésekkel megegyezően 2002-ben és 2006-ban valóban a végsőkig kiélezett volt a küzdelem. Egyszer sem volt kormánypárt olyan kedvező helyzetben mint most, de a hátradőlés végzetes hiba lenne a Fidesz-KDNP részéről.

mno.hu

Návay Lajos emlékére

Návay Lajos ( szül.Földeák,1870.09.18.- + Kiskunfélegyháza,1919.04.29.) liberális politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőháznak előbb másod, majd első alelnöke, végül rövid ideig elnöke. Ősei a törökök kiűzése óta jelentős befolyással voltak Csanád megye történelmére. Főjegyzői tevékenysége alatt különös gondot fordított a gazdasági munkások sorsának javítására. 1905-től 1918-ig országgyűlési képviselő. Wekerle Sándor miniszterelnök 1918. szeptember 30-án lemondott, helyére IV. Károly király új miniszterelnököt keresett. Gondolt Návay Lajosra is ám ő az ajánlatot nem fogadta el. Helyette Hadik János lett kijelölt miniszterelnök. Hadik megnyerte Návayt belügyminiszterének, a kormány beiktatására azonban sohasem kerülhetett sor, mert elsodorta őket az őszirózsás forradalom.

A Magyarországi Tanácsköztársaság fennállása során, 1919. április 26-án a szerb és francia megszállás elől menekülő vörösök túszokat vittek magukkal Makó város polgárai közül. Egyidejűleg Szamuely Tibor büntető hadjáratként különvonattal utazott Makóra, hogy elégtételt vegyen az április 23-án meggyilkolt Vásárhelyi Kálmán népbiztosért. A földeáki direktórium Návayt is elhurcoltatta. Április 29-én gyilkolták meg a kiskunfélegyházi pályaudvaron unokabátyjával, Návay Ivánnal és Szentes városának főjegyzőjével, Kiss Bélával együtt.

A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának vizuális művészetek kollégiuma nyílt pályázati kiírására az előzetes egyeztetéseket követően pályázatot kívánunk benyújtani kortárs, esztétikailag és tartalmában igényes köztéri szobor-emlékmű létrehozására, mely az adott település közterén a település kulturális jelenét erősíti, a település jelentőségét erősíti

Egy pályázó maximum 5 millió forint támogatásban részesülhet, a támogatás vissza nem térítendő, és a támogatás összege a pályázat teljes költségvetésének 70%-a lehet. A támogatási összeg feletti önrész nyertes pályázat esetén Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának 2014 évi költségvetését terheli.

A pályázat beadási határideje 2013. szeptember 30.

Az emlékoszlop szoborral, mely angyalt ábrázol töviskoszorúval a kezében, Dr. Návay Lajos tiszteletére készülne, és foglalná el méltó régi helyét Kiskunfélegyháza gyönyörű platánfás főutcájának tengelyén a Vasútállomás előtti téren.

1929 június 26-án itt állított és ünnepélyes külsőségek között felavatott szobor-emlékművet 1945 tavaszán szétrombolták, a bronzszobor eltűnt és az emlékmű alapzatát a Vasútállomás előtti téren az emlékmű helyén tárolták darabokra törve egy ideig, majd a ’48-as Ifjúsági Bizottság elszállította, hogy majd szabadságzászlót építtetnek belőle.

Az ismét felállítani tervezett köztéri szobor történelmével városunk kulturális jelenét erősítené, mivel Návay, ki síkra szállt az eszmék érvényesüléséért a huszadik század első éveiben porondra lépő fiatal nemzedék legkiválóbb egyéniségei között foglal helyet.

Dr. Návay Lajos, akit képzettsége, tudása, gyakorlati érzéke, ékesszólása, de elsősorban tiszta jelleme, önzetlen hazafisága méltán jelölt ki vezető szerepre, kinek élettörténete nem engedi elfeledni a múltat. Az ő emlékére készülő szobor fontos közéleti személyiségnek állítana emléket, s ugyanakkor változtatna a környezet egyhangúságán. Az emlékmű állításával „Igaz magyar ember” méltó példaképét állítanánk városunk jelen és jövő nemzedékének.

Az aradi vértanúk emlékezete

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira, az aradi vértanúkra emlékezik október 4-én 16 óra 30 perckor a város közössége. Köszöntőt mond Mayer Tamásné, a Kiskunfélegyházi Tankerület Igazgatója. A műsorban közreműködnek a Kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola Dózsa György Tagintézményének 8. osztályos tanulói.Felkészítő tanár Hegedűsné Könyves Klára. A megemlékezés koszorúzással zárul.