Csak a Fidesz győzelmében biztosak a közvélemény-kutatók

Nyomtatás
Megjelent: 2010. március 20. szombat
Írta: MTI-MNO


Három héttel az országgyűlési választás első fordulója előtt közvélemény-kutatási adatsorok alapján lehetetlen megválaszolni, hogy hány párt jut a parlamentbe, hogy lehet-e a Fidesznek kétharmados többsége a parlamentben, illetve hogy az MSZP vagy a Jobbik végez-e másodikként. Öt közvélemény-kutató – a Forsense, a Medián, a Nézőpont Intézet, a Szonda Ipsos és a Tárki – felmérései szerint csak a Fidesz győzelme, továbbá az MSZP és a Jobbik parlamentbe jutása vehető biztosra. A választási eredményt döntően befolyásoló részvételi adatokkal kapcsolatban viszont nagy eltérést mutatnak a kutatások. Februárra nőtt a választói hajlandóság négy intézet adatai szerint is. A Medián legfrissebb, március közepén készült kutatása azonban arra mutat rá, hogy a növekedés megállt, és továbbra is csak a megkérdezettek 53 százaléka mondja biztosra választási részvételét.

A Szonda Ipsosnak válaszolók közül is csupán minden második ígéri, hogy szavazni fog. Ezzel szemben a Tárki mérése szerint „egy most vasárnapi választáson” 60 százalék venne részt, az április 11-i részvételi arány pedig még magasabb, 63-65 százalék körüli lesz. Ha a részvétel mégis meghaladja a 65 százalékot, a Tárki szerint az biztosan nem a Fidesznek kedvez. Az intézet úgy véli, a középrétegek körében az MSZP és az MDF, az értelmiségiek táborában az LMP, a peremhelyzetben élők körében pedig a Jobbik profitálna a magas részvételből. A Medián legfrissebb elemzésében viszont azt hangsúlyozza: ha azok az állampolgárok is részt vesznek a választáson, akik ma még nem biztosak benne, csak valószínűsítik a részvételüket, az a Fidesz helyzetén javíthat. Eltérően ítélik meg a Jobbik szimpatizánsainak hajlandóságát is a közvélemény-kutatók. A Medián szerint változatlanul a Jobbik hívei a legelkötelezettebbek, és a párt táborának választási kedve az elmúlt hónapban is emelkedett: jelenleg a Jobbikkal szimpatizálók 79 százaléka biztos szavazó.

Mást tapasztalt a Szonda Ipsos. Az intézet szerint a Jobbik szavazóinak szokatlanul alacsony az elkötelezettsége: mindössze fele részük biztos abban, hogy áprilisban a Jobbikra voksol. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint ugyanakkor mintegy félmillióan még mérlegelik, hogy a Fideszre vagy a Jobbikra voksoljanak-e, így a Jobbik – a számára legkedvezőbb esetben – akár 900 ezer szavazatot is szerezhet, ami 60 százalékos részvétel esetén 20 százalékos szavazatarányt jelentene. A Jobbik megerősödésének okait hasonlóan látják a közvélemény-kutatók, de következtetéseik részben eltérőek. A Medián adatai azt mutatják, hogy a 40 év alattiak körében a Jobbik mára az MSZP-t megelőzve a második legerősebb párttá vált, a Szonda Ipsos pedig állítja: a 18 és 33 év közötti szavazók körében a Jobbik több mint kétszer annyi szavazatra számíthat, mint az MSZP. Márpedig mindkét intézet szerint a fiatalok körében nőtt leginkább a választási hajlandóság.

Egyetértés mutatkozik abban, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többségének gátja elsősorban a Jobbik lehet – a Medián, a Szonda Ipsos és a Tárki kutatása is erre utal. Egyedül a Nézőpont Intézet mérése mutatja azt, hogy a Jobbik a választókorú népességen belül megelőzte, az aktív szavazók körében pedig utolérte az MSZP-t. Igaz, utóbbi kategóriát – a részvételüket „két szűrőkérdés alapján is biztosra ígérő”, ám pártkötődésüket nem feltétlenül megnevező aktív szavazókét – csak a Nézőpont használja. A Medián ezzel szemben négy választói csoportot különböztet meg a szavazási, illetve a pártválasztási szándék alapján. A teljes népesség körében a Fidesz előnye az MSZP előtt 26, a biztos szavazók táborában 31, a választani tudók között 37, a választani tudó biztos szavazók körében pedig 36 százalékpont, és a szocialista párt minden összevetésben a Jobbik előtt áll.

A Tárki adatai szerint a Fideszre a felnőtt népesség 37, a biztos szavazó pártválasztók 61 százaléka voksolna, az MSZP tábora 15, illetve 22 százalékos, a Jobbik pedig 7 és 11 százalékon áll. Hasonlóak a Szonda Ipsos által mért eredmények: a Fidesz 57:20, valamint 35:12 arányban vezet az MSZP előtt, amíg a Jobbiknak a biztos pártválasztók táborában 17, az összes megkérdezett körében pedig 10 százalékot mértek. A két kategória közötti különbség, hogy míg a teljes választókorú népességre vonatkozó adatok azt közlik, a mintegy nyolcmillió felnőtt körében mekkora az egyes pártok támogatottsága, a biztos szavazó pártválasztók az egyes politikai erők bázisát jelentik. Vagyis utóbbiak azok, akik biztosra mondják választási részvételüket, és azt is tudják, kire szavaznak. Különösen problémás jelenleg a kis pártok támogatottságának megítélése. A közvélemény-kutató intézetek többségének mérése szerint sem az LMP, sem az MDF nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot. A Forsense viszont a választani tudók és a biztos szavazó pártválasztók körében is 5 százalékra teszi az LMP népszerűségét. A Tárki szerint a teljes lakosságon belül 4, a biztos szavazó pártválasztók körében 3, a pártválasztók körében viszont 6 százalékon áll, azaz elsősorban mozgósítási gondokkal küzd a Lehet Más a Politika.

(MTI)

Share
comments

Ki lesz a nevető harmadik

Nyomtatás
Megjelent: 2010. március 17. szerda
Írta: HAnn Endre-B.Barnabás-Simon Zoltán
 
– Kétharmad vagy nem kétharmad?
– Tudok egy jósnőt a közelben, őt kéne megkérdezni, sőt vannak asztrológus ismerőseim is, akik jövőbelátással foglalkoznak. Én sajnos nem látok öt héttel előre.
– De nem ez fő kérdés Ön szerint?
– Több kérdés van. De hogy egy közbevetéssel kezdjem; fél évvel ezelőtt még azon sopánkodtam, hogy soha ennyire unalmas választás nem volt. Korábban mindig izgalmas, kiélezett helyzetek voltak, lehetett drukkolni, hogy ki nyer, és a választások a közvélemény-kutatóknak is nagy szakmai kihívást jelentettek. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy most legfeljebb azon lehet még izgulni, hogy a kis pártok közül melyik kerül be. És ma ott tartunk, hogy a választás bizonyos értelemben megint nyitottabbá vált. Nem számítottunk arra, hogy ennyire megerősödik a Jobbik, és ez nagyon megváltoztatja a leosztást. Tulajdonképpen ez a válaszom: ha a Jobbik nem erősödik meg ennyire, akkor ez a kétharmados kérdés lefutott meccs lenne, de most úgy érzem, hogy nem az.
– Tehát a Jobbik bekavarhat a Fidesz kétharmadába?
– Igen. Korábban én például úgy kalkuláltam, hogy a Fidesz kétharmadát csak az a bizonytalan valószínűségű fejlemény veszélyeztetheti, ha legalább még két kis párt bekerül a parlamentbe a Jobbik mellett.
– Közben a Medián felmérése szerint már az MSZP második helye a tét.
– Igen, ez is fontos és izgalmas kérdés, hogy ki lesz a második. Nehéz megmondani, melyik a választás fő kérdése. Fontos, hogy hány párti parlament lesz. Én úgy fogalmaznám a magam fő kérdését, hogy ki lesz a nevető harmadik. Nem a harmadik helyezett, hanem a nevető harmadik.
– Akár a győztes is lehet nevető harmadik?
– A győztes is. Orbán Viktor természetesen erre törekszik, azzal, hogy magát középre pozícionálja, ami általában úgy működik a politikában, hogy az ellenfeleket, pláne, ha kettő van, a két szélre nyomja. Ő láthatóan erre törekszik, amikor azt mondja, hogy a két szélsőség a Jobbik és az MSZP. És kétségtelen, ha egy adott pártrendszerben valakitől már balra nincs senki, akkor az a balszél. De nem akarok a szavakkal játszani, természetesen tudom, hogy mit jelent a szélsőség. A magam részéről egyébként egyáltalán nem bánnám, ha - mint például Németországban - a szocialistáktól balra is lenne párt.
– És ki lehet még nevető harmadik?
– A Fideszről már beszéltem. Az MSZP akkor lehetne a nevető harmadik, ha sikeres lenne abban, hogy a Fideszt és a Jobbikot egymáshoz nyomja. Az előbb mondtam a széttolást, most itt van az összenyomás. Erre is van törekvés, kérdés, hogy a magyar társadalom manapság mennyire fogékony még erre. Azt kell mondanom, hogy sokkal kevésbé az, mint az előző választások idején. A jobboldali radikalizmussal szembeni immunreakciók ma sokkal gyengébbek, mint korábban. Ennek az állapotnak a kialakulásában a kormánnyal és az MSZP-vel szembeni elégedetlenség, a hatalmas bizalomvesztés az elsőszámú tényező, de érdekes kérdés, hogy meddig terjed általában a politikai elittel szembeni mélységes kiábrándultság és harag. Mert a Jobbik nyilván arra játszik, hogy a másik kettőt – az MSZP-t és a Fideszt, sommásan a politikai elitet – nyomja egybe, és akkor ő a nevető harmadik. Tizenöt-húsz százalékos parlamenti jelenléttel szerintem a Jobbik már nevető harmadik. De az MSZP is nyerhet ebből az új helyzetből. Ha eddig nem voltak elég erősek a félelmi reakciók, a Jobbik térnyerése esetleg beindíthatja őket. Én nem tudom eldönteni, hogy Orbán Viktor az esetleges kétharmaddal mennyire fog visszaélni. Ez ma egy értelmiségi vita. Vannak, akik egészen apokaliptikus jövőképet vázolnak fel, mások szerint nem is ártana végre gatyába rázni egy csomó kétharmados ügyet, megint mások tartanak ugyan az alkotmányos berendezkedés radikális felforgatásától, de úgy gondolják, hogy ma Európában azért nem lehet bármit megtenni. És különben is Orbán Viktor rendes ember és demokrata, hisz' Bajnai Gordon is megmondta. Nem akarok a kétharmados többség kihasználásának kérdésében állást foglalni, mert nem tudjuk a jövőt. Az mindenesetre biztos, hogy az átlagszavazó gondolkodásába legalábbis ezidáig nem szivárgott át ez az értelmiségi vita, a legtöbben nem is tudják, hogy mik azok a kétharmados törvények, és ha tudják is, nem feltétlenül izgatja őket, hogy ha valaki hozzá akar nyúlni a párt- vagy az önkormányzati törvényhez. Azt hiszem, könnyebb lett volna tömegeket mozgósítani egy népi kezdeményezéshez egyes kereskedelmi rádiók megszüntetése miatt, mint az ellen, ha egy párt neadj'isten a kétharmados médiatörvény megváltoztatására tör. Az mindenesetre biztos, hogy a Jobbik látványos sikere erősebb társadalmi immunreakciókat indíthat be, mint a kétharmados többség lehetősége, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy ez egyenesen az MSZP malmára hajtja a vizet.
– Miért csak a Jobbik profitál a kiábrándultságból? A többi új kezdeményezés, például az LMP közel sem tud akkora erőt felmutatni. Pedig – leszámítva a radikalizmust – nagyon hasonló dolgokat mondanak. Arról is hallani, hogy kopogtat az LMP-s aktivista: jöttünk az ajánlószelvényekért, mire az illető megörül, hogy „már vártuk a Jobbikot”.
– Én is hallottam a történetet. Úgy néz ki, hogy a Jobbik énekli ki az LMP szájából a sajtot. A Jobbiknak erős és hatásos üzenetei vannak, az LMP-nek kevésbé. Igazán csak ez az egy, maga a név, hogy „lehet más”, és hogy ez az egész, úgy, ahogy van, nem jó. Ezen túl ellentmondásos, liberális nézetek és antiliberális gondolatok nehezen összeilleszthető elegye. Mondhatnám, történelmi balszerencse, hogy egy gazdasági válság pillanatában lépnek pástra, hiszen az ő „alternatív” gondolkodásmódjuk általában jóléti társadalmakban számíthat sikerre. De valljuk be, van más probléma is. Nincsenek markáns és vonzó vezéregyéniségeik, miközben Vona Gábor és Morvai Krisztina könnyűszerrel megtalálta a maga közönségét. De várjuk ki a végét! Az LMP, ha Budapesten és a megyék többségében listát állít, és felkerül egy olyan szavazólapra, amin rajta kívül csak három megosztó párt található, okozhat még meglepetést.
– Mennyire számítanak az utolsó hetek a kampányban, érdemben változhat még valami április 11-éig?
– Azt hiszem, most is sok múlik majd az utolsó napokon. Szakmailag főleg a Fideszt kampányára vagyok kíváncsi. Bár ebben a versenyfutásban azt fogja nézni mindenki, hogy az MSZP-nek vagy a Jobbiknak lesz-e nagyobb frakciója. De e két pártnak tulajdonképpen kész a forgatókönyve, nehéz elképzelni valami nagy újdonságot. A Jobbik azt fogja nyomni, amit eddig, esetleg még hangosabban. És ők fiatalok, szívósak, mindenhova el tudnak menni, bírják. És azt fogják nyomni: számonkérés, börtönök, cigánybűnözés, csendőrség. Antiglobalizmus, antinyugat. A Tölgyessy Péter által a napokban említett új, fenyegető megosztottság – ami persze tudjuk, nagyon is régi – a nyugatos és nemzeti között húzódik.
– De ez keresztbemetszi a Fideszt, meg az MSZP-t is.
– Erről van szó. Ezért is tud a Jobbik innen is, onnan is lecsípni kisebb-nagyobb szavazói tömböket. Az MSZP ebből a szempontból a legzűrösebb képlet, mert vitathatatlan, hogy minden hibája, akár bűne ellenére a modernizálás mellett elkötelezett párt. És közben nekik kellene a baloldalnak lenni, holott a modernizálás nagyon sokszor szembemegy a baloldali értékekkel. Ez elég könnyen belátható. És éppenséggel, ha már ennek a közönségnek, a Népszava olvasóinak beszélek; nagyon fontos lenne ennek a közönségnek ezt végiggondolni, és nem csak a pillanatnyi érzelmek meg indulatok alapján dönteni. Ez ugyanis rettenetesen rányomja a bélyegét arra, hogy hogyan vezetett ide az MSZP útja. Mert Gyurcsány is, aki ebben a társaságban talán a legelhivatottabb modernizáló volt, kénytelen volt újra meg újra elkötelezni magát a hagyományos baloldali értékek mellett. És ezek ellentmondásba kerülhetnek egymással. A politika művészete éppen ennek az ellentmondásnak a feloldása – ami neki nem sikerült. De visszatérek a Fidesz előtt álló nem kevésbé nyomasztó dilemmára. Ők megpróbálják – ez is mesteri dolog, ha jól csinálják – a kétfrontos harcot. Ez is olyasmi, amit már átéltünk. Persze az analógiát nem szabad túlfeszíteni, de Magyarországon az igazi mestere ennek Kádár volt. Ő persze az oroszok messzire nyúló árnyékában kényszerült gúzsba kötve táncolni, miközben azért az EU vagy az IMF Orbán tánclépéseit is korlátok közé szorítja. És persze rövidtávon Kádár sem mindig könnyen bánt el a radikális-fundamentalista szárnnyal. Mindenesetre Orbán, ha jól látom, sokáig lebecsülte a Jobbik fenyegetését, és nem tudom, a választásokig képes lesz-e megfordítani a trendet.
– Azt állítja, hogy az utolsó hetek döntőek lehetnek, elsősorban a radikalizmus szempontjából: De a Medián felméréséből az olvasható ki, hogy az MSZP a legelutasítottabb párt. A Jobbiknak vannak tartalékai, és például soha ennyien nem utasították még el az MDF-et sem.
– Igen, ez intő jel. Ennél is drámaibb figyelmeztetés az MDF számára, hogy Dávid Ibolya és Herényi Károly népszerűsége szignifikánsan csökkent. Dávid Ibolya egyik erőssége éppen az volt, hogy különböző politikai indíttatású emberek szimpatikusnak tartották, és szívesen látták egy lehetséges többpárti összefogás szereplőjeként. Igaz, ha jól meggondoljuk, a viszonylag magas arányú elutasítottság önmagában nem olyan nagy probléma; ez alighanem jobb helyzet, mint egy olyan párté, amelyet közöny, unalom övez. Ha egy pártot határozottan elutasít 60 százalék, de a többiek nagy része nagyon mellette van, akkor még mindig marad elég, aki szavazhat rá.
– Most a szocialistákról beszél?
– Akár róluk is, igen. Vagyis az elutasítottság önmagában nem zárja ki, hogy szerezzenek még néhány százalékot. Természetesen sokan sok mindent elkövetnek, hogy ez ne így legyen, beleértve talán magukat a szocialistákat is. Az előbb említettem, hogy a Jobbik aktivistái mindenhová elmennek és bírják energiával. Ebből a szempontból nem közömbös, hogy a szocialisták is egy fiatal listavezetőt találtak, aki erre alkalmas. Úgy látom, hogy Mesterházy Attila is fogja bírni. Ez számít. Látjuk az amerikai kampányokat, ott ezt a lehető legmagasabb szintre emelték: mennek, mennek és kezet ráznak száz és száz, ezer és ezer hús-vér szavazópolgárral.
– Nemcsak a törzsszavazókat éri el?
– Szerintem ma nem sok esélye van az MSZP-nek, hogy megszólítsa a fiatalokat. A Jobbiknak van és a Fidesznek is sikerült elég sokat megőriznie a generációs profilból. Például – most már én is helyezkedem – jónak tartom azt, amit Orbán Viktor a Facebookon csinál. Nekem ez elég nagy meglepetés, mert köztudott, hogy ő nem igazán volt a számítógép ördöge. És most ott van lefényképezve egy Apple géppel, ami a legmenőbb cucc. Nem tudom, hogy mennyit csinál ebből a stábja, és mennyit ő maga, de ez mindegy is. Az biztos, hogy a versenyzők közül ő használja az internetet a legügyesebben. Igaz, a versenyzők között ott van az a bizonyos piros alma, az antipolitika megtestesítője is, amelyiknek több rajongója van a Facebookon, mint az összes listavezetőnek együttvéve. Hatalmas harc folyik a fiatalokért az interneten és ezen a téren a Jobbik is erős. Nem véletlen, hogy az elemzéseinkből kiderül: a fiatalok választási aktivizálódása és a Jobbik erősödése között határozott összefüggés van.
– Vona Gábor már kétharmadról beszél, korábban kormánypártot vizionált. Mit takarhat ez a magabiztosság?
– Teljesen egyértelmű, hogy szavazatokat nyerhet vele. Az önbizalom, a dinamizmus mindenkire hat, elsősorban a meglévő szavazók egybentartását segíti. És természetesen a közvélemény-kutatások hatását sem szabad letagadni. Ilyenkor a szokásosnál is sokkal inkább odafigyelnek az emberek a felmérésekre, és ha hétről hétre azt látják, hogy a Jobbik görbéje emelkedik, lehet, hogy olyanok is felbátorodnak, akik esetleg korábban vállalhatatlannak tartották a radikális jobboldali nézeteket.
– A rendbontások hoztak vagy vittek?
– Attól függ, honnan nézzük. Van egy olyan törvényszerűség, hogy a rendetlenség, a fenyegető zűrzavar általában a hatalmon lévőknek kedvez. Ez 2006 őszén és utána nem jött be.
– A Fidesz-generáció közös élménye a rendszerváltás, 1988–90 volt. Nem lehetséges. hogy a mai huszonéveseknek ugyanezt jelentette 2006 ősze, és ezért kötődnek a Jobbikhoz, a radikalizmushoz?
– Ez reális gondolat, a fiatalok tömegei számára mindig, mindenütt vonzó a mindenfajta intézményt megkérdőjelező, anarchizmusba hajló radikalizmus. De a közhangulat eltolódását nemcsak a 2006 őszi eseményekhez köthetjük. Mindenki az őszödi beszédet emlegeti, és hajlamosak elfelejteni, hogy Gyurcsány népszerűségvesztése és a kormányellenes indulatok már 2006 nyarán megvoltak, amikor bejelentették a megszorításokat.
– Nem lehet, hogy azért is csökkent a radikalizmussal szembeni félelemérzet, mert az MSZP túl sokszor játszotta ki a szélsőséges kártyát?
– Már Csurkánál, Torgyánnál is használták. Adva volt és használták - ez tény. Az is, hogy idővel a társadalom, a szavazók elvesztették érzékenységüket. És amiről beszéltünk: megváltozott a társadalmi hangulat, már előbb is, de a válság még rátett egy lapáttal. Az elégedetlenség a düh olyan méreteket öltött, hogy jön, ami ilyenkor szokásos, a bűnbakkeresés. A tájékozatlan, közgazdaságilag tudatlan tömegek szeretik, ha azt mondják nekik: „a multik”. Persze ezt a kártyát sem most először játssza ki a jobboldal. Sosem felejtem el Lezsák Sándor vízióját, hogy a szovjet csapatok helyett napjainkban a multi bevásárlóközpontok fogták ostromgyűrűbe Budapestet. Ha a gazdaság jobb állapotban lenne, mint most, akkor ezek a gondolatok kevésbé találnának táptalajra. Ha majd megindul a föllendülés, javul a helyzet.
– A pártok versenyét mennyiben befolyásolja a részvétel?
– Mint mindig: ha nagyobb a részvétel, mint amekkorának korábban látszik, az azt jelenti, hogy végül a kiábrándult, elkedvetlenedett szavazóréteg is voksol. A legfásultabb az MSZP-közönség. Ha ők mobilizálódnának – amit sokkal inkább kiválthat a Jobbik előretörése, mint maga az MSZP-kampány –, akkor lehet, hogy odamennek és javítanak az MSZP eredményén. Ez csak néhány százaléknyi tartalék, de a második helyhez elég lehet. Másfelől a felmérésekben hónapról hónapra kimutatható, hogy a legelszántabb réteg a Jobbik-szimpatizánsoké, így nekik nem jönne rosszul egy alacsony részvétel.
– A kicsik nyerhetnek a bizonytalanokon?
– Erről majd akkor beszéljünk, amikor látjuk, hogy hány helyen tudtak listát állítani. Az biztos, hogy a kis pártoknak a várhatóan éleződő konfrontáció nem feltétlenül kedvez, kivéve persze, ha mindenki annyira besározódik, hogy a kevésbé érintett újoncok vonzóbbá válnak. De ha április elején több közvélemény-kutatás is azt sejteti, hogy a rájuk adott voks nem feltétlenül vész el, akkor talán nem esélytelenek. Különben meg marad a facebookos közösség szép piros virtuális almája...

 

 
Share
comments

Megújul a Majsai úti lakótelep

Nyomtatás
Megjelent: 2010. február 10. szerda

 

Megújul a Majsai úti lakótelep

Nemes Zsuzsanna

Rövidesen megkezdődik a kiskunfélegyházi Majsai úti lakótelep rehabilitációja. Már két éve folyik a pályáztatás a lakóházak felújítása érdekében, melynek köszönhetően tavasszal 17 társasházban 401 lakást korszerűsítenek. Megújulnak a lakótelep közterületei, a városrész új burkolattal, kerékpárúttal, lámpákkal, utcabútorokkal, öntöző-berendezéssel, több ezer növénnyel és három új játszótérrel gazdagodik

 

Már 2008 óta folyik a pályáztatás a Majsai úti lakótelep rehabilitációjáért. A projekt Gyenes Attila, a körzet önkormányzati képviselője szerint célegyenesbe ért, minden készen áll a program indítására. Túl van már különböző engedélyezéseken, keresztülment a döntőbizottságok szűrőin, és most várják a végső döntést.
A programban nem csak az építkezés és a fejlesztés kap kiemelkedő szerepet, nagy hangsúlyt fektetnek a lakosok képzettségének és környezettudatos ismereteinek bővítésére is. Ennek érdekében a napokban olyan képzések indultak el, melyek elvégzésével a lakók könnyebben juthatnak majd munkához. Különböző témakörben 25 ismeretterjesztő előadást tartanak, s két emelt és középszintű OKJ-s tanfolyamon vehetnek részt az ott élők (logisztikai ügyintéző és kertfenntartó képzés).
A projekt keretében 1700 fokozottan hőszigetelt nyílászárót szerelnek be, illetve több mint húszezer négyzetméter szigetelés kerül a házak falaira. A lakótelepen ezzel az átlagos energia-megtakarítás 53 százalék lesz.
A közterületek is megújulnak a pályázat kivitelezése során. A városrész új útburkolatot, közvilágítási lámpatesteket, utcabútorokat, öntözőberendezéseket és több ezer növényt is kap. Három új játszótér építését is tervezik, ahol a mozgássérült gyerekek is tudják majd használni az eszközöket.
A pályázat tervezett összköltsége 546 millió forint, melyből több mint 400 millió az uniós támogatás – mondta el a keddi sajtótájékoztatón dr. Faragó Zsolt, a hatósági osztály vezetője. A társasházak tulajdonosainak a lakóépületek felújítási költségei 15 százalékát kell finanszírozniuk, amit már az előző évben összegyűjtöttek a lakók.
Gyenes Attila a keddi sajtótájékoztatón egy jelképes kézfogással köszönte meg az önkormányzatnak, a társasházak közös képviselőinek, a lakosoknak és a projektmenedzsment tagjainak az eddig nyújtott segítséget.
A projekt várhatóan 2011. január 31-ig fejeződik be.

 

 

Share
comments

Erős államférfiúi beszéd

Nyomtatás
Megjelent: 2010. február 06. szombat
Írta: gondola

 

Erős államférfiúi beszéd – hiteles üzenetekkel

 

A Századvég Alapítvány felmérése szerint Orbán Viktor évértékelő beszédét jelentős érdeklődés kísérte, hiszen a megkérdezettek közel hat tizede nyilatkozott úgy, hogy valamilyen formában értesült a beszédről, illetve a fontosabb állításokról.

A megkérdezettek mintegy negyede (27%) közvetlenül követte az évértékelőt, azaz arról nyilatkozott, hogy részben vagy egészben látta vagy hallotta a beszéd közvetítését; s további közel harmada (32%) jelezte, hogy a hírekben hallott róla.

Erős államférfihoz méltó beszéd

A megkérdezetteket arra kértük, hogy értékeljék a beszédet négy általunk fontosnak tartott jellemző (úgy, mint „hiteles”, „érthető”, „államférfihoz méltó”, valamint „erős és határozott”) alapján, egy ötfokú skálán.
Összességében elmondható, hogy átlagosan a megkérdezettek mintegy kétharmada a beszédet mind a négy attitűd alapján teljes mértékben pozitívnak értékelte. Eszerint Orbán Viktor képes volt beszédében széles társadalmi rétegeket megszólítani, a választópolgárok döntő többsége (70 %) elhiszi Orbánról, hogy amit beszédében mond, azt kormányfőként képes is végrehajtani. A válaszadók majd háromnegyede egyértelműen pozitívan (jónak, vagy kitűnőnek) értékelte a beszéd államférfiúi stílusát. A válaszadók majd kétharmada (63 %) Orbánt erősnek és határozottnak látta.

Hiteles üzenetek

A felmérés szerint a magyar választópolgárok nyolc-kilenctizede egyértelműen egyetért a politikus által fontosnak tartott üzenetek mindegyikével. Még a legkevésbé támogatott, a politikai szélsőségek elutasítására vonatkozó állítás is találkozott a megkérdezett állampolgárok 79 százalékának szimpátiájával. Különösen érdeminek tartják a válaszolók Orbánnak a munkahelyteremtés növelésére (88%) és a közbiztonság helyreállítására (86%) vonatkozó programpontjait, de alig alacsonyabb a támogatottsága azon kijelentéseknek, melyek egyrészt arra vonatkoznak, hogy „Magyarországnak változásra van szüksége” (85%), illetve „Magyarországnak a közös nemzeti ügyeinket képviselő kormányra van szüksége” (85%). Egyetértett továbbá a megkérdezettek 84 százaléka azzal az állítással is, miszerint a törvény a politikusokra is vonatkozik, ebből adódóan a politikusi elkövetőknek az elmúlt években történt köztörvényes bűncselekményeik miatt felelősséget kell vállalniuk az igazságszolgáltatás intézményei előtt.

 

 

Share
comments

Újjá kell építeni Magyarországot

Nyomtatás
Megjelent: 2010. február 06. szombat
Írta: fidesz.hu



Újjá kell építeni Magyarországot

 

Orbán Viktor elmondta, úgy tapasztalja, ma olyan elsöprő igény van a változásra, amilyen talán húsz éve volt. Különbség van azonban abban, hogy jelenleg gyengének látják Magyarországot, és ennek egyértelműen a gyenge kormányzás az oka. Az embereknek ebből lett elege. A Fidesz elnöke úgy véli, itt az ideje, hogy hazánknak erős vezetése legyen, amely képes helyreállítani tekintélyét, meg tudja oldani a gondokat, felelősen kezeli a pénzügyeket, és nem nyomta rá bélyegét munkájára a bűnözés, illetve a hatalommal való visszaélés.

A Fidesz elnöke szólt arról is, hogy 2009-ben új világ született, amely leszámolt néhány illúzióval, így például azzal, hogy számokkal, és értékteremtés nélkül fenntartható a világgazdaság, elég a piaci önszabályozás. Kiderült, hogy szükség van az államra, nem lehet az élet minden területét a piacra, pénzügyi szereplőkre bízni. Az új helyzet, új világgazdasági versenyt is jelent. Így például megnőtt Ázsia jelentősége, a globalizáció fő haszonélvezője kelet. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a neoliberális illúziókkal Magyarországnak is le kell számolni. Ha ismét meg akarjuk találni helyünket a világban, akkor erős nemzetre és erős nemzetgazdaságra van szükségünk.

Kiemelte, a Gyurcsány-korszak sok kárt okozott az országnak, azonban van erőnk ahhoz, hogy nagy és átfogó változást vigyünk véghez. Az új világ, nemcsak kihívásokat, de új lehetőségeket is jelent. A változáshoz egy biztos iránytűre van szükség, ez pedig a józan ész lehet. A józan ész szerint egyrészt minden szélsőséget el kell utasítani. Az egyik szélsőséget Magyarországon a ma hatalmon lévők jelentik, akik a törvényen felül helyezték magukat. A másik szélsőség a törvényen kívül helyezi magát, és úgy gondolja, céljai eléréséhez akár az erőszak is megengedhető. Mindkét szélsőség egyaránt veszélyes - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

A választások után a jövő kormányzásának kell következnie, nem a bosszú kormányzásának. De ez nem jelentheti azt, hogy szemet hunyunk és átlépünk afelett, ami az elmúlt nyolc évben történt - jelentette ki a Fidesz elnöke, hozzáfűzve: a felelősségrevonással nem a múltnak tartozunk, hanem a jövőnek. Az elszámoltatás célja, hogy ne ismétlődhessen meg még egyszer mindaz, ami az elmúlt években történt. "Olyan országot akarunk a gyermekeinkre hagyni, ahol a törvény szava mindenkire vonatkozik, kivétel nélkül" - húzta alá.

Orbán Viktor tovább folytatva, szólt arról, hogy a szélsőségek elutasítása mellett, a józan ész alapján, a politikának ismét az emberek, a nagy többség felé kell fordulni. Fontos visszatérni a vitán felül álló közös értékekhez. Ilyen összekötő érték, amelyeket a kormányzati munka alapjának kell megtenni, a munka, az otthon, a család, az egészség, és a rend. Magyarország akkor tud kilábalni a válságból, ha lesznek nemzeti ügyei, amelyekkel a nagy többség azonosulni tud.

Mint mondta az országot újjá kell építeni. Az első és legfontosabb nemzeti ügy a gazdaság saját lábra állítása. Megjegyezte, nem fog lemondani arról a meggyőződéséről, hogy bármely közösségnek az a jó, ha minél több tagja végez hasznos munkát, de arról sem, hogy a válságkezelés egyetlen hatásos módja a gazdasági növekedés beindítása.

A Fidesz elnöke a következő kormány feladatai közé sorolta még a magyar termékek, a magyar áru, a termőföld és a hazai vízkészlet megvédését, a háziorvosok és az egészségügy helyzetének rendezését, a szociális biztonság, a közrend és a közbiztonság helyzetének helyreállítását. Hozzátette, a változásnak az élet minden területére ki kell terjednie. Mint fogalmazott, a nemzeti ügyek kormányának a jövő felé kell fordulnia.

Elmondta, megérti azokat, a szülőket, akik azt mondják, az országnak ma nincs jövőképe. Számukra azt üzente, a változás azért fontos, hogy újra legyen közös jövő, és célok. Az elkeseredett embereket arra kérte, hogy az igazi és mély változás érdekében, csak a józan ész politikáját támogassák, mert a szélsőséges erőknek hiába nagy a hangjuk, hiába rázzák az öklüket, nincs és nem is lesz ahhoz elég erejük, hogy változást vigyenek végbe.
A volt baloldali szavazóknak azt üzente, hogy a jobboldaliak nem várják tőlük, hogy megváltoztassák a felfogásukat, hanem arra kérik őket, támogassák a nemzeti ügyeket.

Orbán Viktor fontosnak tartotta megemlíteni, hogy vannak, akik úgy gondolják a felmérések alapján, hogy a jövőbe induló vonatjegy már a zsebükben van, de felhívta a figyelmet, csak egyetlen igazi felmérés létezik, amelyre adni lehet, mégpedig ami április 11-én lesz. Puskás Ferenc egy mondására utalva, megjegyezte, kis különbség kis változás, nagy különbség nagy változás.

Úgy látja, Magyarország sokkal jobb kormányzást érdemel. Az embereknek joga van arra, hogy olyan kormányuk legyen, amely figyel rájuk, meghallja a hangjukat. Mint mondta, hisz abban, hogy a magyarok képesek a hazugság helyett az igazságot, kapzsiság helyett az önzetlenséget, mohó zsarnokság helyett a demokratikus józan észt, uszítás helyett a megbékélést, korrupció helyett az áldozatkészséget, tagadás helyett a hitet, hatalmaskodás helyett a szolgálatot választani. "Tudom, ezt várják az új kormánytól is" - tette hozzá, de azt kérte várják mindezt el az emberek saját maguktól is. "Higgyék el, csak együtt sikerülhet, együtt sikerülni fog" - mondta.

A Fidesz elnöke beszéde végén, ismét aláhúzta, erős és elkötelezett kormányra van szükség, itt az ideje, hogy a gyengéket leváltsák az erősek. "Készen állok, hogy Magyarország nagy vállalkozásában a magam feladatát ellássam. Én, és a pártom is készen áll, készen állunk az erős, a felelős, és a cselekvő kormányzásra" - zárta az országértékelést Orbán Viktor.

 

 

Share
comments

További cikkeink...

Kiskunfélegyháza 2. számú választókerület