Mennyit javul az energetikai besorolás egy felújítást követően?

Míg az egyik budapesti társasháznál annyira jól sikerült az energetikai felújítás, hogy a lakók a megtakarításból a gázkazánt is lecserélhették, addig Kiskunfélegyházán – az országban eddig egyedülálló módon – egy energiatakarékos hővisszanyerős szellőztető rendszert is beépítettek. A két bemutatott társasház sokban különbözik, de egy közös bennük: mindkét épület energetikai besorolása jelentősen javult, az egyik hat, a másik hét osztályt lépett előre.

A Budapest XV. kerületi Alkotmány utca 5-11. szám alatt lévő tízemeletes panelépület lakóközössége még a 2008-as panelprogramban indult. – Már a tervezésnél próbáltunk arra törekedni, hogy legalább akkora energiamegtakarítást érjünk el, mint amekkora anyagi terhet jelent havonta a megvalósítás finanszírozása – kezdi s beszélgetést Semperger Gábor, a beruházást levezénylő Panel Tender Kft. egyik ügyvezetője.

A megtakarított pénzből egy kondenzációs kazánra is futotta

A 120 lakásos társasház tűzfali homlokzataira 10 centiméteres, míg a főhomlokzatokra 8 cm vastagságú hőszigetelés került. Emellett a pincefödémek utólagos hőszigetelésén és a költségmegosztók felszerelésén túl, a hő- és füstelvezetőket is korszerűsítették. Továbbá kicserélték a lakások és a lépcsőházak homlokzati nyílászáróit, de a bejárati ajtókat is korszerűsítették. Mindezeken felül az ilyen felújításoknál megszokott kétrétegű üvegek helyett háromrétegű üvegezés került az ablakokba. Ennek a hőszigetelő tulajdonsága 30 százalékkal nagyobb, mint a legjobb kétrétegű üvegeké.

– A kivitelezés közben jött egy olyan lehetőség, hogy a forgalmas M3-as autópálya felőli ablakokat egy EU-s pályázat, a Norvég Alap által finanszírozott támogatásból még hatékonyabbakra cseréljük. Ezekbe is háromrétegű, de már fokozott hangszigetelésű üvegek kerültek – mondja Semperger Gábor.

A 2010 végén befejeződött komplex felújítás eredményessége egyértelműen igazolható: a fűtési költségek átlagosan 50 százalékkal csökkentek. A lakóépület energetikai besorolása „G” kategóriáról „A”-ra javult, ami Semperger Gábor szerint példaértékű. Mi több, a felújítás annyira sikeres lett, hogy az így megtakarított pénzből egy modern, úgynevezett kondenzációs kazánt is vehetett a lakóközösség, ami további 20 százalékos fűtési megtakarítást hozott.

– Már az állami támogatás szerződésének megkötése előtt sikerült a lakástulajdonosokat meggyőzni arról, hogy minél előbb kössenek ötéves futamidejű egyéni OTP lakás-előtakarékossági szerződéseket. Ez tulajdoni hányadtól függően 4 600-5 900 forintos kiadást jelentett havonta – mondja Bajnok Zsolt, a társasházi felújításokkal foglalkozó vállalkozás másik ügyvezetője, aki a projekt finanszírozási oldalát ismertetve elmondta, a beruházás összesen 143 millió forintba került.

Ebből 40 millió forintnyi (28%) vissza nem térítendő támogatást az önkormányzat fizetett, míg az ugyancsak vissza nem térítendő állami támogatás és a Norvég Alap támogatási mértéke együttesen 59,5 millió forintot (42%) tett ki.

Az állami támogatások folyósításának kiszámíthatatlansága, és a projekt kivitelezésének biztonsága érdekében, a lakók egy forint alapú Társasház Támogatás-előfinanszírozási Hitelt is felvettek. A 2008-as panelprogram sajátossága az volt, hogy lakásonként a beruházási költségek maximum harmadáig, legfeljebb 500 ezer forintig, nyújtott vissza nem térítendő támogatást az állam.

A 2009-es ZBR Klímabarát Otthon Alprogram pályázatainál már figyelembe vették azt is, hogy a felújítást követően mennyivel javult az épület energetikai besorolása, így úgynevezett „klímabónusz” is igényelhettek a pályázók. Ezzel együtt akár 58 százalékos vissza nem térítendő állami támogatást is el lehetett nyerni.

Nem lehetetlen megszerezni a legjobb besorolást sem

A két szakember a 2009-es pályázati kiírást követően főleg az „F” és „G” energetikai osztályba sorolt lakóépületek felújítását koordinálta, amelyek többségénél az „A”, sőt az „A+”-os besorolást is sikerült elérniük.

Az egyik ilyen „fokozottan energiatakarékos” minősítést kiérdemelt társasház, egy kiskunfélegyházi 90 lakásos panelépület felújításának tanulságaival folytatjuk a beszélgetést. Itt az volt az összetett cél, hogy a távfűtés korszerűsítésével, a hőszigeteléssel és az energiatakarékos szellőztetéssel a lehető legtöbb energiát takarítsák meg.

– Bár az Asztalos János utca 13-23. alatti projekt lassan indult, annál jobban végződött. A lakóközösségen belül néhányan nem hitték el, hogy a pályázati kiírás szerinti felújítást követően vissza nem térítendő állami és önkormányzati támogatásokhoz juthatnak. Ezért minden eszközt megragadtak, hogy ellehetetlenítsék a megvalósítást. Bírósági úton is megtámadták a részközgyűlési határozatokat.

Végül a Lakásfenntartó Szövetkezet nyert, és miután elkészült a beruházás, az ellenzők is belátták annak hasznosságát – meséli a végkifejletet Semperger Gábor.

A lakások és a lépcsőházi nyílászárók cseréje (ugyancsak háromrétegű üveggel) mellett a homlokzatszigetelés, az alsó és a felső födém hőszigetelése, valamint a lépcsőházi hő- és füstelvezető rendszer kiépítése is elkészült. A projekt igazi érdekessége, hogy egy központilag megoldott, folyamatos működésű, hővisszanyerős szellőztető rendszert építettek ki a lakásokban.

Semperger Gábor szerint ilyet még nem nagyon alkalmaztak panelprogramos felújításoknál. A korábbi hagyományos ventilátorok helyére olyan speciális ventilátorokat telepítettek, amelyek az elszívott levegőből kinyerik a hőt, így a friss levegő felmelegítve jut vissza a lakásokba. Ennek nyilvánvaló előnye, hogy a szellőzési hőveszteség jóval kevesebb, mint a hagyományos szellőzéssel ellátott lakóépületeknél.

A kiskunfélegyházi projektnél egyébként a fűtéskorszerűsítés részeként költségosztókat és termosztatikus szelepeket is felszereltettek, valamint a strangok szabályozását is megoldották. Mivel a beruházás tavaly fejeződött be, ezért mért eredmények még nincsenek. Az előzetes mérnöki számítások alapján 50-75 százalék közötti megtakarításra számítanak.

Mindez forintosítva azt jelenti, hogy az átalányfűtési számla egy 50 négyzetméteres lakásnál a mostani 20-25 ezer forintról várhatóan havi 8-12 ezer forintra csökken majd. A beruházás összköltsége a teljes körű műszaki és pénzügyi lebonyolítással együtt mintegy 160 millió forintba került. A 15 millió forintos (9%) önkormányzati és a 82 millió forintos (52%) vissza nem térítendő állami támogatás mellett a lakóknak mindehhez 62 millió forintot (39%) kellett önerőből hozzáadni. A Lakásfenntartó Szövetkezet a saját önrészének nagy részét társasházi hitelből finanszírozta.

A tőke összegét egyébként már 2012 augusztusától fizetik, illetve gyűjtik össze havi részletekben az egyéni OTP lakás-takarékpénztári szerződések (LTP) és a három társasházi OTP LTP szerződés segítségével. Ennek előnye, hogy így még kedvezőbb a finanszírozás, hiszen az egyéni lakás-takarékpénztári befizetések után további 30 százalék állami támogatást kapnak a Kincstártól.

Kiskunfélegyházai társasház részletes számadatok

 

Tulajdonosi befizetések az egyéni LTP számlákra:

55 m2-es lakás: 8 350 Ft/hó, 57 hónapig

62 m2-es lakás: 9 520 Ft/hó, 57 hónapig

63 m2-es lakás: 9 550 Ft/hó, 57 hónapig

 

A társasházi hitel havi kamatdíjai összesen:

55 m2-es lakás: 1 729 Ft/hó – 2 282 Ft, 57 hónapig

62 m2-es lakás: 2 295 Ft/hó – 3 029 Ft, 57 hónapig

63 m2-es lakás: 2 322 Ft/hó – 3 078 Ft, 57 hónapig

 

A gyakorlatban ez a következő havi befizetéséket jelenti közös költség címén:

55 m2-es lakás: maximum 10 632 Ft

62 m2-es lakás: maximum 12 549 Ft

63 m2-es lakás: maximum 12 628 Ft

 

Várható havi fűtésköltség-csökkenés:

12 000 – 13 000 Ft