A haza fogalma a magyar túrázók szívében

A Földrajzi Szabadegyetem sorozat kereti között a Duna Televízió Magyar Örökség-díjas turisztikai műsorának készítői Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor tartott közönségtalálkozót.
 

A nagy érdeklődésnek örvendő előadásnak a Móra Ferenc Művelődési Központ Díszterme adott otthont november 3-án.

A meghívott vendégeket és az érdeklődő közönséget Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató és Bense Zoltán önkormányzati képviselő, földrajztanár és hegymászó köszöntötte.

A Hazajárók műsor évek óta fut a Duna TV-n, illetve a Duna World TV-n, mégis sokan nem ismerik Jakab Sándor, Kenyeres Oszkár vagy Moys Zoltán munkásságát. A Magyar Örökség díjas honismereti magazin műsor nemcsak turistáknak készül. Ahogy bemutatkozásukban írják és vallják, a „hazajáró” hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti, kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait, életét. Minden magyart meg akarnak szólítani, legyen az Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken vagy épp az Őrvidéken. Az érzelmekre ható zenék és az interjú alanyok által is a magyarságtudat erősítése a cél. Küldetésük a kárpát-medencei magyarság összetartozásának erősítése, elsősorban a honismeret és a turizmus eszközeivel, a Kárpát-medence tájainak természeti és kulturális értékeinek, történelmi emlékeinek megismertetése a természeti környezet és az épített örökség védelme és átörökítése a kárpáti természetjárás, hagyományainak éltetése. Mindezek révén annak tudatosítása, hogy a sokszínű Kárpát-medence és a benne élő magyarság a Szent Korona oltalma alatt egy és oszthatatlan. E szavakkal jellemezte Bense Zoltán a Hazajárók stábjának munkáját.

Jakab Sándor felvidéki palóc földről egy Ipolyság menti falucskából érkezett. Kenyeres Oszkárral mintegy tizenöt éve ismerik egymást és több mint három és fél éve túráznak együtt a Hazajárókban. Kenyeres Oszkár Vácról a Dunakanyarból érkezett, a civil életét tekintve a műsor előtt földrajz-történelem tanár volt, de már négy éve a Hazajárók kötelékében dolgozik. 2011. szeptembere óta van adásban a Duna TV-n a honismereti műsor és 143-144 adás volt ezidáig. Egy évadban 30-35 rész készül el, jelen pillanatban pedig már az ötödik évadot tapossa a stáb.
Az este folyamán arról mesélt a két természetjáró, hogyan készül el egy-egy rész és melyek azok a kulisszatitkok, amelyekre szinte minden néző kíváncsi.
Megtudhattuk, hogy az összekötő kapocs kettejük között a Börzsöny hegység volt, ahol teljesítménytúrákra mindketten készültek. 2002-ben jött létre a Dextra-média forgatói stábja, tehát nem mint Duna TV-sek, hanem Dextra-média kötelékében dolgoznak jelen pillanatban is.

A Dextra-média stábja készítette többek között a Hagyaték című filmet, de megemlíthetjük még a Csillagösvényt, Bús düledékeinken-t, Legbátrabb várost, vagy a tavaly elkészült Hősök aranygárdája című történelmi dokumentumfilmet, melyben statisztaként szerepeltek mindketten. A Kárpátok bércei című 52 perces természet dokumentumfilmnek májusban volt a premierje és a Kárpátokat hivatott bemutatni.

A Hazajárók gondolata már a kezdetek-kezdetén motoszkált a stáb tagjainak fejében. 2011-ben nyílt lehetőség arra, hogy honismereti turisztikai magazinműsort készítsen a cég és rögtön utána 2011. szeptemberében elindult a Hazajárók végtelen útja.

A fő terv az volt, hogy végigjárják a Kárpátok gerincét, mely 2600 km Dévénytől egészen az Al-Dunáig. Azt pedig külön varázslatosnak tartották, ha úgy lehetne bemutatni az utat, mint a Másfélmillió lépést.

Az első epizódot hol máshol, mint a magyar turistaság bölcsőjében a magas Tátrában forgatták. Azt a gondolatot azonnal elvetették, hogy végigjárják a Kárpátok főgerincét, ugyanis az nagyon egyrétű lett volna, nem találkoztak volna a különböző kultúrákkal. Ezért úgy döntöttek, hogy mozaikszerűen jelennek meg itt-ott a Kárpátokon belül, tehát mindenhol, ahol természeti szépségek vannak. Közben rájöttek, hogy nemcsak a természeti kincsek felkutatása a feladatuk és a turisztikai lehetőségek feltárása, hanem a magyar történelem és kultúra lajstromba vétele is. A legfontosabb alappillér pedig, hogy a hegyek lábánál élő magyarság mindennapjaiba is betekintést nyújtsanak. Nagyon fontosnak tartják egy-egy epizód forgatásánál, hogy megtalálják a hely szellemét, a táj legfőbb mondanivalóját. Ezen túl minden résznek megpróbálnak adni egy történetet, ami végigvonul a filmen vezér motívumként.

Kenyeres Oszkár feladata, hogy megtalálja és teljes körűen előkészítse a túraútvonalakat, a szállásokat, látnivalókat felkutassa és a forgatókönyv megírása is az ő keze munkáját dicséri. A stáb tulajdonképpen hat főből áll. Schödl Dávid operatőr 10-12 kg-os kamerával és felszereléssel baktat végig a többiekkel, Moys Zoltán a műsor rendezőjének és a narrációs szöveg írójának a málháját a kamera állvány képezi. Tóth József hangtechnikus és Kiss Attila technikus / sofőr alkotja a stáb többi tagját. Kenyeres Oszkár túratársa az első évadban Pintér János volt, és Jakab Sándor csak 2012-től vette át a helyét a műsorban.
Egy-egy epizód elkészítése két és fél, három napot vesz igénybe és 4-5 óra nyersanyag kerül felvételre. Ebből készül el a „boszorkánykonyhában” az a huszonöt perc, amelyet a televízióban láthatunk. A narrátor Tokaji Csaba munkája a stúdióban kezdődik, amikor a végleges epizód megszületik. Az érdekesség kedvéért eláruljuk, hogy a műsor zenéje Bükki Bence mosonmagyaróvári zeneszerző munkáját dicséri.

Megtudhattuk azt is, hogy a nyersanyag felvételekor milyen közlekedési eszközöket használnak a helyszínre való eljutáshoz. Kisbusszal mennek el amíg lehet, majd bármit hajlandóak igénybe venni, hogy mielőbb megérkezzenek a kiindulási pontra. Utaztak már szénásszekéren, lóháton, traktoron, lovaskocsin, kordén, kisvasúton, libegőn, de a kerékpározástól sem riadnak vissza. A legfőbb veszélyként nevetve mesélték a pásztorkutyákat és a medvéket. Utóbbival szerencsére még nem találkoztak természetes környezetében. A pásztorkutyák ellen pedig egy magasba emelt tárgy a mentsvár: pálinkásüveg. Azt a pásztorok nagyon jól ismerik…
Sajnos az autóbaleset is felkerült a listájukra, melyet 2014 márciusban szenvedek el egy horvátországi forgatási nap végén. De így utólag már arról is jókedvűen meséltek, hiszen komolyabb baj nélkül megúszta az egész stáb.
Az est folyamán tehát mindent megtudhattunk a fiúktól a Hazajárók műsorának kulisszatitkairól, amit pedig nem meséltek, arról bátran lehetett kérdezni. A közönségtalálkozó sikeréhez nem fér kétség, hiszen a színültig megtelt díszteremben mindenki állva tapsolta meg Kenyeres Oszkárt és Jakab Sándort.

A műsor zárásaként dr. Ónodi Izabella, a művelődési és szociális bizottság elnöke, aki családi gyökereit tekintve kézdivásárhelyi magyarként legfőképpen meg tudja élni a határon túli rokonaink életérzéseit, ajándékcsomaggal lepte meg a két műsorvezetőt. Mindezen túlmenően felajánlotta, hogy amennyiben a Hargitán tervez a stab a közeljövőben forgatást, úgy szívesen elárul egy-két csodálatos, titkos zugot, amelyekről nagyon kevesen tudnak.

A két híres túrázó meghatódva hallgatta a kedves mondatokat és ámulattal figyelte a közönség óriási ovációjával egybemosódó vastapsot.

Forrás: ADRIENN, http://www.infokiskunfelegyhaza.hu/