„A madarak lassan mind elrepülnek,
s az égre nagy, komor fellegek gyűlnek,
én itt vagyok még, de álmaim már tűnnek…
csak a Hegy örök… s ez újra álmokat szülhet…”
A 95 éves Marika néni bringázás közben tévézik is
Irigylésre méltó fiatalossággal, szellemi frissességgel fogadta 95. születésnapján a városvezetés köszöntését Szamosi Ferencné. A pezsgős koccintás után Mária néni elárulta vendégeinek, Csányi József polgármesternek, Balla László alpolgármesternek és Bense Zoltán önkormányzati képviselőnek, hogy jó kondícióját sportos életvitelének köszönheti. Nemrégiben még Félegyháza utcáin is kerekezett naponta, gyermekei a balesetveszély miatt azonban óvták ettől, így most egy szobabiciklin teker néhány kilométernyit naponta. Mint mondta, ennek is megvan az előnye, mert közben a televíziót is lehet nézni.
A szépkorú hölgy így összegezte az eltelt 95 évet: „Iparos család gyermekeként 1921. szeptember 30-án Kiskunfélegyházán születtem, iskolába is ide jártam. Az akkori Constantinum Intézményében az apácák növendékeként fejeztem be tanulmányaimat. 1942-ben mentem férjhez, 1944-ben megszületett Bandi fiunk. Közben kitört a háború. A katonatiszt feleségeket és gyermekeiket az orosz csapatok és a front elől lovas kocsi karavánokon menekítették nyugat felé. Az egy éven át tartó viszontagságos nyugat-dunántúli bolyongás után térhettünk csak haza az akkor már egy éves Bandikámmal. Férjem is előkerült a frontról, s megválasztották Kiskunfélegyháza katonai parancsnokának. Ezt követően, mivel férjem eredetileg pedagógus volt, kikerültünk egy Félegyháza környéki tanyasi kisiskolába, ahol 1946-ban Gyuri fiam is megszületett.
Később a városba kerülve férjem a Szabadság téri Általános Iskola igazgatója lett. Innen áthelyezték a József Attila Általános Iskolába, ahol 25 évig volt igazgató. 1982-ben halt meg.
A Petőfi Sándor Gimnázium gazdasági ügyintézője voltam hosszú éveken keresztül. Közben fiaim diplomát szereztek. Gyuri építészmérnök, Bandi tanár lett.
Majd átkerültem a Móra Ferenc Gimnáziumba, ahol szintén gazdasági ügyintézőként dolgoztam. Innen mentem 1977-ben nyugdíjba. Boldog nagymamája vagyok öt unokámnak és négy dédunokámnak.
Hosszú, tartalmas életemet szorgalmas hétköznapjaimnak, egészséges, sportos életvitelemnek és hithűségemnek köszönhetem.”
s. r.
Forrás:felegyhazikozlony.eu
Békás kút, felújított járdák és új park
A felnőttek és gyerekek örömére a műszaki átadást és a próbaüzemet követően szeptember 21-én ünnepélyesen felavatták a Móra téren a Békás kutat. A köztéri alkotás átadásakor Csányi József polgármester és Bense Zoltán önkormányzati képviselő köszönte meg Szabó Ildikónak, Kis Virágnak és Bozóki Istvánnak a hangulatos köztéri alkotás tervezését és kivitelezését. A Békás kutat Gyula atya szentelte fel, majd a Móra utcai óvodások üdvözölték kedves műsorral.
Ezen a napon adták át a Kossuth utcán is a felújított, térkövezett járdaszakaszokat, valamint a Horváth Zoltán utcában kialakított parkot is.
A beruházások kapcsán Csányi József polgármester elmondta, hogy az önkormányzat 2015-ben a „Félegyháza újjáépül” program keretében 100 millió forintot tudott a közterekre, épületekre fordítani. Idén már 250 millió jutott erre a célra. A Kossuth utca felújításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem csupán a járda burkolatát cserélik ki, hanem a zöldfelületek megújítását is szem előtt tartják, valamint padokat, ülőalkalmatosságokat helyeznek ki, hogy legyen hol megpihenni a félegyháziaknak. Emellett a kivilágított sakkasztalok mellett játéklehetőséghez is jutnak a fiatalok és felnőttek.
A Horváth Zoltán utcában a nemrégiben lebontott romos épület helyén egy szép, élhető park alakult ki, a játszóteret is fejlesztették, az ott lakók, és gyermekek örömére – tette hozzá a polgármester.
(Az egyes beruházások részleteivel később külön cikkben foglalkozunk.)
s. r.
Forrás: FELEGYHAZIKOZLONY.EU
Újra csobog a „békás kút” Félegyházán
A Móra tér őrzi a továbbiakban a félegyháziak legendás békás kútjának emlékét. Igaz, a kút a Szent János térről a Móra térre került. Szabó Ildikó képzőművész tervei alapján Bozóki István kőfaragó mester volt a szökőkút kivitelezője. Az alkotást még korlátok védik, de ma már megkezdődött a próbaüzem, és csodálója is akadt bőven. Ami örvendetes, hogy Kovács Ferenc szobrászművész alkotását, amelyet az egykori szökőkút közepén láthattunk, restaurálták, és a szökőkút mellett újra felállították.
Forrás:felegyhazikozlony.eu
Emlékezés Dr. Szabó János főorvosra
1932-ban született Kiskunfélegyházán. Édesapja postatiszt, édesanyja háztartásbeli. Szüleitől katolikus nevelést kapott. Szülővárosában járta az elemi iskolát. Ennek elvégzése után a kiskunfélegyházi Szent László Gimnáziumba került, ahol szintén nemzeti keresztény neveltetésben részesült. Az iskolában minden diáknak vallása szerint kötelező volt a hittan. Az iskola szigorú volt, jó és következetes tanárokkal.
1949. decemberében, Sztálin születésnapja alkalmából az iskolában felállítottak egy három méter magas vörös csillagot, közepén Sztálin képével. Szabó János hét társával együtt eltervezte, hogy ezt felrobbantják. A tervet tett követte, 1950. március 2-án. Céljuk ezzel az idegen megszállás és a vörös diktatúra elleni tiltakozás volt. A vádlottakat kitiltották az ország összes tanintézményéből, így nem tudott érettségizni. Öt hónap szabadságvesztést kapott, felét börtönben, felét kőbányákban töltötte. Jó eredménnyel pótérettségizett. Szabadulása után a Nagymányoki Szénbányaüzemben dolgozott két évig. Ezután vették fel a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. Tanult és futballozott az egyetemi csapatban. Negyedéves hallgató korában egy politikai viccért kizárták az ország egyetemeiről. Később rehabilitálták, így befejezhette orvosi tanulmányait.
Kiskunfélegyházára 1959-ben került orvosnak, öt év múlva szakvizsgázott belgyógyászként. Dolgozott, mint körzeti orvos, belgyógyász, sportorvos, a járóbeteg ellátásban, mint felülvizsgáló főorvos, a rendelőintézet szakrendelését is vezette. Kollégái, betegei tisztelték, becsülték. 43 éves orvosi munka után vonult nyugdíjba. Tagja volt a képviselő-testület Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Bizottságának, melyet szakmai hozzáértésével segítette. Aktív részvevője volt a városi közéletnek, e sorok írójával megalapította, majd vezette a Félegyházi Polgári Kört. A kiskunfélegyházi képviselő-testület 2007. májusában, a Városalapítók Napján, - „a betegek iránt szeretettel végzett, elkötelezett orvosi, főorvosi munkájáért és a város polgárainak egészségmegőrzéséhez való tevékeny hozzájárulásáért, Kiskunfélegyháza Város Egészségügyéért kitüntetésben részesítette.
Családközpontú egyéniség volt, aki rajongásig szerette feleségét és gyermekeit.
Vallotta, mivel szívéből, hazafiként cselekedett, semmit sem változtatna meg múltjában. A mai fiataloknak azt üzeni, hogy nagyhatalmak és eszmék jönnek, mennek, de a hazaszeretet örök.
2016. augusztus 30-án életének 84. évében, egy szeretetben, munkában, megpróbáltatásokban gazdag élet után csendesen eltávozott.
Bense Zoltán önkormányzati képviselő