A tények nem hazudnak

A tények nem hazudnak

Tisztelt 15 nyilatkozó képviselő és volt képviselő!

Az általunk vitatott, ám Önök által teljesen normálisnak tartott Sportcsarnok-beruházás, pénzügyi konstrukció, mint az az Önök aláírásaiból is látható, az előző ciklus leköszönő Képviselő- testületének egyik utolsó döntése volt 2006. május 18-án.

Mint Önök is tudják – és erre a város lakossága is emlékszik – 2002-2006-ig a Gyurcsány-kormány alatt MSZP-SZDSZ többségű Képviselő-testület irányította a várost. Ezért számunkra érthetetlen, miért próbálják az ekkor hozott döntéseket másra kenni.

A vitatott Sportcsarnok-beruházással kapcsolatban talán a lakosság számára ismeretlen tény, hogy Önök ezt a döntésüket az Állami Számvevőszék állásfoglalása ellenére hozták meg, pedig az állásfoglalás a beruházást komoly pénzügyi terhei miatt aggályosnak tartotta. Természetesen sikerült jól bebetonozott szerződési feltételekkel szerződniük, valószínűleg ennek lehet az oka, hogy minden próbálkozásunk ellenére sem tudtuk önkormányzati többségünk és akaratunk ellenére ezt az előnytelen szerződést felmondani. Jól megkötötték ezt Önök!

Önök hivatkoznak Busa Imre alpolgármester úr 2007-es nyilatkozatára, amelyben a város adósságállományát taglalja, és az adósságállományt úgy vizsgálja, hogy az „nem tartalmazza a Sportcsarnok költségét”. Tisztelt Urak! Nem tartalmazta, mivel a szerződést fel kívántuk bontani!

Köszönjük, hogy elismerték, mennyibe kerül a városnak a Sportcsarnok. Abban igazuk van, hogy az évi 341 millió forint nem napi 1 millió forintot, hanem „csak” 934 240 forintot jelent! Önök nemes egyszerűséggel úgy nyilatkoznak, hogy a különböző pénzügyi trükkök után a Sportcsarnok már „csak” 240 millió forintba kerül, de ugye mindannyian tudjuk, hogy ez az összeg az uszoda éves költségvetésének csaknem háromszorosa, illetve 240 millió forintból évente 10 hónapig lehetne működtetni a kórházat!

Önök sikerként könyvelik el, hogy évi 50 millió forint amortizációs költség lett beépítve a szerződésbe, holott mindannyian tudjuk, hogy ez a pénz nem a város bankszámláján kamatozik. 15 év után 750 millió forintba fog kerülni a Sportcsarnok felújítása? A dabasi sportcsarnok összesen 800 millió forintba került! Nem igazán látható a Kiskun Szabadidő- és Sport Kft.-nek utalt évi 102 millió forint, hiszen, mint tudjuk, a többi közintézményhez hasonlóan pl. a fürdő is folyamatos anyagi gondokkal küzd. Pedig ha ez az összeg valóban megjelenne, jócskán nyereséges lenne. Számunkra inkább úgy tűnik, itt egy kapcsolt szerződésről van szó, aminek lényege: ha nem fizet a város, magával rántja a Sportcsarnok a fürdőt is.

Érdekes elképzelés a törlesztési időt a duplájára emelni. Ez havi szinten lehet, hogy kevesebb kiadást jelent a városnak, de összegészében, hosszú távon óriási nagy többletkiadást von maga után! Bizonyára véletlenül felejtették el megemlíteni, hogy a város költségvetési helyzetét megingató incasso-t a Sportcsarnok miatt adták be! Ezért alakult ki a hitelfelvételi kényszerhelyzet, így került képbe az OTP, aki a hitelt megszorításokhoz köti.

Önök természetesen megpróbálják azt az egyetlen mondatot kiragadni a keletkezett jegyzőkönyvekből, mellyel a FIDESZ-KDNP képviselőit besározhatják. Amikor a kiragadott mondat elhangzott 2004-ben (!!!) még úgy volt, hogy Kiskunfélegyháza városa a Constantinummal közösen építi meg a Jókai utca végén a Sportcsarnokot. Az, hogy kell egy sportcsarnok a városnak, soha nem volt vitatéma, de nem ilyen áron! Ezért nincs egyetlen FIDESZ-KDNP-s név sem a Sportcsarnok konstrukciót végső szavazásánál a megszavazók között. Emlékeztetőül:

Bozó Lajos (MSZP), Ernyes László (MSZP), Ficsór József (SZDSZ), Fliszár Károly (MSZP), Fricska József (Független), Dr. Garai István Levente (MSZP), Jászberényi László (MDF), Dr. Kardos András (MSZP), Kiss Kálmán (CENTRUM), Kormányos Imre (MSZP), Pap István (MSZP),

Seres Ferenc (MSZP), Szabó László (SZDSZ), Tancsa János (MSZP), Ván Jenő (GAZDÁK A MEGYÉÉRT), Vida Pál (SZDSZ)

Uraim! Úgy gondoljuk, ahelyett, hogy megpróbálják megmagyarázni ezt az elhibázott döntést, és rákenni a felelősséget képviselőinkre, inkább azt javasoljuk, a város minden lakosától kérjenek bocsánatot, hiszen a lakosságot érintő adóemelések és fizetéscsökkenések, elbocsátások jelentik a döntés árát.

                                                               a Fidesz-KDNP elnöksége, frakciója

Sajtónyilatkozat

Sajtónyilatkozat
4 év FIDESZ semmittevés, osztogatás majd bűnbak keresés

A Félegyházi Közlöny július 1-jei számában a FIDESZ-KDNP elnöksége és frakciója csúsztatások, elhallgatások és füllentések tömkelegével fűszerezve menekül attól a felelősségtől, ami Kiskunfélegyháza város kritikus gazdasági helyzetének kialakulása miatt terheli őket.
Azt írják: "Kiskunfélegyháza lakosságának joga van tudni az igazságot, mi miatt ment tönkre a város". Csak arról a jelentős tényről feledkeznek meg, hogy 2006-os önkormányzati választások óta a FIDESZ-KDNP frakció vezeti a várost.
A FIDESZ már 2007. nyarán "gazdasági válságstábot" hozott létre Busa Imre alpolgármester vezetésével, aki a Petőfi Népében a város eladósodásának okát a "16 éve változatlan, pazarló intézményi struktúrában és a nem kötelező feladatok felvállalásában" jelölte meg. Továbbá: a város "hitelállománya eléri a 3,6 milliárd forintot, amely nem tartalmazza a sportcsarnok költségét. Hangsúlyozta: a stáb vezetőjeként olyan javaslatokat fog tenni, melyek jelenleg fájdalmasnak tűnnek, ám a jövőbeni megoldásokra ad lehetőséget.".
A kiskunfélegyházát irányító FIDESZ többségnek ezek szerint 3 éve lett volna a város költségvetésének stabilizálására, gazdaság-élénkítő és takarékossági programok véghezvitelére. Ehelyett megtapasztalhattuk sógor, koma, jó barát vezetői pozíciókba juttatását, pénzek osztogatását (pl. Művelődési Oktatási és Vallásügyi Bizottság).
Hazugság napi 1 millió Ft-ban megjelölni a bűnbaknak kikiáltott sportcsarnok költségét. A FIDESZ állandóan elhallgatja hogy:
1. A bruttó 341 millió Ft éves szolgáltatási díjból a KÉSZ Kft. 102 millió Ft-ot visszaad a Kiskun Szabadidő és Sport Kft.-nek a sportcsarnok üzemeltetésére, de ebből jut a Strand, a repülőtér és a KHTK működési költségeihez való hozzájárulásra is. Mindösszesen tehát évi 240 millió Ft-ról van szó, miközben a város költségvetése 11466 millió Ft, amiből egyértelműen kitűnik, hogy matematikai és szakmai hablaty a Sportcsarnokot egyedül felelőssé tenni a város nehéz anyagi helyzetéért.
2. A Sportcsarnok szolgáltatási díjában benne van annak amortizációs és felújítási költséghányada is, ami azt jelenti, hogy a futamidő végén egy teljesen új állapotban lévő sportcsarnok kerül a város tulajdonába.
3. Ficsór József polgármester és Garai István Levente dr. országgyűlési képviselő már 2007-ben tárgyalásokat kezdeményezett az érintettekkel, majd az idén tavasszal Varga Zoltán és Pintér Sándor miniszterekkel az állami szerepvállalás (jelenleg az állam évi 53 millió Ft-ot ad a sportcsarnok költségeihez) növelése, valamint a törlesztési futam idő 15 évről 30 évre való emelése érdekében, jelentősen mérsékelendő Kiskunfélegyháza terheit.
Részletek a képviselő-testület 2004. december 15-ei testületi üléséről, és a 242/2004 számú határozatából: "A Képviselő-testület egyetért a kiskunfélegyházi Sportcsarnok PPP konstrukció keretében történő megvalósítása céljából a 2004. november 30-án keltezett - és a PPP projektiroda által is jegyzett - projekt-tervezetben foglaltakkal. A Képviselő-testület a projekt-tervezetbe foglalt beruházási és üzemeltetési költségek ismeretében annak megfizetésére - szolgáltatási díjként - a tervezett igénybevétellel arányosan, valamit az állami szolgáltatási díj hozzájárulás figyelembevételével 2006. évtől kezdődően 2021. évvel záróan előzetesen kötelezettséget vállal."
A testületi ülésen Kapus Krisztián (FIDESZ) - többek között - a következőket mondta: "Nem vita kérdése, hogy kell a sportcsarnok". Majd ezután a név szerinti szavazáskor - másik 17 képviselővel együtt - igennel szavazott. 
Mindezek alapján felszólítjuk a FIDESZ-t a politikai hecc-kampány befejezésére és a város érdekében való felelős politizálásra!
Bozó Lajos (MSZP), Ernyes László (MSZP), Fliszár Károly (MSZP), Fricska József, Garai István Levente dr. (MSZP), Jászberényi László (IDF), Kardos András dr., Kiss Kálmán (LMP), Kormányos Imre (MSZP), Pap István (MSZP), Seres Ferenc, Szabó László (SZDSZ), Tancsa János (MSZP), Ván Jenő (Gazdák a Megyéért), Vida Pál (SZDSZ).
--

Marad egyenlőre a Panel

Nem tárgyalt a panelprogramban való további részvételről a július 1-i ülésén Kiskunfélegyháza képviselőtestülete

Levette a napirendi pontok közül az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatására benyújtott lakóközösségi kérelmeket tartalmazó előterjesztést tegnapi ülésén Kiskunfélegyháza képviselő-testülete. A levétel szükségességéről Bense Zoltán, képviselő, a Lakás Bizottság Elnöke beszélt.

Határozat-tervezet

 Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatására benyújtott lakóközösségi kérelmek elbírálása tárgyában hozott 236/2009. számú határozatát az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére tekintettel visszavonja.

Tehát a képviselő testület ezt a napirendi pontot nem tárgyalta.

Önkormányzati lakásgazdálkodási koncepció Félegyházán

KIS-KUNSÁG

Önkormányzati lakásgazdálkodási koncepció Félegyházán

Feltöltés időpontja: 2010. július 2.

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének Lakás Bizottsága 40 oldalas beszámolót készített a bizottság 4 éves munkájáról. A koncepció 3 részre osztotta az önkormányzat lakásgazdálkodását: a meglévő bérlakás állománnyal való gazdálkodás, a szociális lakástámogatási rendszer és a társasház felújítás.

Az elmúlt ciklus alatt a lakás bizottság a kétszeresére növelte a piaci lakbérrel kiutalt lakások számát, ezzel a korábbi évekhez képest 20%-ra emelte ezt az arányt. Bense Zoltán, a bizottság elnöke által a lapunkhoz eljuttatott közleményben kifejtette, hogy a tervezett vagyonmegtartás és annak gyarapítása a város súlyos anyagi nehézségei miatt kivitelezhetetlenné vált, és ezért ingatlan eladásokra kényszerülte. Az elnök azonban sikerként értékeli, hogy az értékesítésekből befolyt jövedelmet a társasház felújítási programra tudták fordítani. Emellett szintén fontos intézkedés, hogy több központi városképi jelentőségű ingatlan az önkormányzat kezelésében maradt. A szociális lakástámogatásokkal 78 család lakásépítési, bővítési és vásárlási tervét támogatták, átlagosan 410 ezer forinttal, ami összesen 32 millió forintba került a városnak. A lakóépület felújítási programmal pedig 1106 lakás korszerűsítését, felújítását tudták támogatni