Bense Zoltán

Nem kell már sáros kátyúkat kerülgetni

Két újonnan aszfaltozott útszakasz átadása történt szeptember 6-án a reggeli órákban. Az egymástól pár száz méterre lévő Kökény utca és az eddig még nevet sem viselő – a teniszpálya és a csanyi úti idősek otthona közötti – út új burkolata felett vágták át a nemzeti színű szalagot az önkormányzat képviselői.

A 2015-ben útjára indult Félegyháza újjáépül program újabb állomása volt az a két útszakasz átadása, melyek elhelyezkedésüknél fogva a lakosság mindennapi életét határozzák meg. A bikahegyi Kökény utca megújult 97 méteres szakasza a városrész déli részét köti össze a Csanyi úttal, illetve a Móravárossal, a fejlesztésnek köszönhetően komoly létszámú lakóközösségnek könnyítve meg a közlekedést – mondta el az átadáson Bense Zoltán önkormányzati képviselő. A négy méter széles, vízelvezető árkokkal ellátott utca jobb használhatóságának köszönhetően a jövőben nagy terhet vesz le a körzet többi utcájáról is – tette hozzá.

Búcsút inthet Móraváros lakossága a Csanyi útról leágazó, a teniszpálya és a szociális otthon között elhelyezkedő poros úttól, melynek 157 méteres szakaszának aszfaltozása az idősek otthona gazdasági bejáratához is megfelelő elérhetőséget biztosít. – A saját beruházás megvalósulásával egy nagyon régi adósságát törlesztette az önkormányzat – mondta el Dr. Réczi László, a terület önkormányzati képviselője, hozzátéve, hogy a megvalósításban külön örömet jelent, hogy a város ezt saját erőből tudta finanszírozni. A képviselőtől azt is megtudtuk, hogy mivel ez az útszakasz a Tavasz utcába torkollik, így a képviselőtestület döntése alapján a továbbiakban a Tavasz utca nevet fogja viselni.

A fejlesztések az elkövetkező időszakban mindkét városrész tekintetében folytatódnak, az önkormányzat további útfelújításokat tervez a környék közlekedési problémáinak orvoslására.

K.G.

Fotó: Nemes Imre

Forrás: felegyhazikozlony.hu

Egy életpálya szép lezárása

Dr.Szilassi Péter a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke

Átadni – ez a kulcsszava az utazóként a világot és Magyarországot járó szegedi geográfusnak, Dr.Szilassi Péternek. „A Magyar Földrajzi Társaság 140. közgyűlése Szilassi Péter Etiópiai utazásának előadásokban, könyvben közreadott eredményeiért, a Magyar Földrajzi Múzeum támogatásáért, földrajzi közéleti tevékenységéért Teleki Sámuel érmet adományozta.” Idén, a Magyar Földrajzi Társaság 141. közgyűlésén a társaság alelnökévé választották.

E hír hátterére kíváncsian kérdeztük munkájáról és kedvteléseiről a Teleki-érem legújabb tulajdonosát, Szilassi Péter geográfust, az SZTE docensét.

– Mi és hol van? E kérdésekre fókuszált a tradicionális földrajz. Hogyan kell, kellene a XXI. század iskolájában tanítani a földrajz tantárgyat?

– A miértekre kellene a hangsúlyt helyezni. Mi történik, ha szén-dioxidot nyomunk a levegőbe? A földrajz a hétköznapi életről, a körülöttünk lévő világról szóló tudomány. Például a hidegfrontról szóló hír hallatán logikus döntés, ha a kocsival beállunk a garázsba, ugyanis záporra, akár jégverésre is számíthatunk. Vagy ha kinyitjuk a csapot, akkor a kisgyerek is megértse: nem a falból jön a víz, hanem a Föld értékes vízkészletét használja éppen. Nekünk nem kell felfedezni a spanyolviaszt: sok adaptálható módszerrel, a kísérletek középpontba helyezésével, a gyerek számára tapasztalással megszerezhető ismeretekkel népszerűsíthető geográfia. Kolléganőnk, a földrajz tanár szakos hallgatókat módszertanra oktató Farsang Andrea a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával hozhatott létre egy olyan kutatócsoportot, amelynek az az egyik célja, hogy minél többféle és interaktív módon, az informatika lehetőségeit is alkalmazva a fiatal maga találja meg a választ a földrajzos miértekre.

– Milyen kérdésre keresi kutatóként a választ?

– A táj változásának az okaira keresem a választ. Magyarország tájszerkezetének ökológiai szemléletű kutatásával foglalkozom. A fő kérdésem az, hogy a felszínborítás mintázatának a változásai milyen következményekkel járnak? Például az erdők alakjának, a mesterséges beépítés nagyságának alakulása hogyan hat a felszíni folyamatokra? A válaszaink a tájtervezésben hasznosíthatóak. Kollégáimmal együtt a klímaváltozás, különösen a dél-alföldet jellemző aszály következményeit vizsgáltuk. Kimutattuk: az időjárás hatására a földművelés is átalakul.

– Etiópiában 2012. január 17-i fegyveres támadás érte azt a turistacsoportot, amelynek tagjai közül életét vesztette a szegedi egyetem geográfusa, Fábián Tamás és Szabad Gábor kutatóorvos. A csoporthoz tartozott az utazás kezdetén Szilassi Péter is. Miért keresték fel Etiópiát, Afrika második legnépesebb országát? Erre is válaszol az Ami a bulvárhírekből kimaradt… Etiópia geográfus szemmel című kötetét szinte elkapkodták a könyvesboltok polcairól. Milyen ennek a Panoráma-sorozatban megjelent könyvnek az utóélete?

– Keveset tudnak az emberek Etiópiáról. Holott tíz világörökségi helyszín található Etiópiában, melyek közül nyolcat kerestünk föl 2012-es utazásunkon. Jártunk három nemzeti parkban is, így keresztmetszetet kaptunk Etiópiáról. Úti beszámolóként, sok színes fotóval meséltem el, miért is utaztunk Etiópiába. Szakmailag tartalmas, érdekes, sztorizós, így olvasmányos könyvben szerettem volna bemutatni Etiópia értékeit, miközben emléket állítok az etiópiai utazásunkon tragikus körülmények között elhunyt és megsebesült társainknak is. Lendületes és sok hasznos információt tartalmazó ismeretterjesztő kötetként értékeli a szakma a könyvemet. Például Gábris Gyula, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének professzora a Teleki-érem díjátadó ünnepségén mondta: „Afrikát Szilassi Péter könyvéből tanítom”.

– Évente hányszor és hova utazik Szilassi Péter, a földrajztudós?

– A közeli és távoli tájak értékeit egyaránt megmutatjuk a szegedi egyetem földrajz szakos hallgatóinak. Szeged környéke és a Duna-Tisza köze felfedezése a célja a földrajz szakos hallgatók számára kötelező, egy-kétnapos terepgyakorlatos egyetemi kirándulásoknak. Például kora nyáron a Fülöp-házi buckákat szakmai szempontból mutatjuk be a hallgatóknak, Mezősi Gábor professzor úrral együtt. Ősszel a középiskolásoknak szóló Jakucs László nemzetközi földrajzi verseny győztesei is velünk tartanak a szegedi geográfiai tanszékek munkatársainak, hallgatóinak a kirándulására. Közös tapasztalat, hogy a szeptember végi 4-5 napon gyönyörűek a színek és a fények Erdélyben, ahol a Kárpátokban járunk. Komolyabb, saját finanszírozású útjaim közül említhetem, hogy 1993-ban Szibéria tájain jártam, 1998-ban Jemenben ismerkedtem az ottani vidékkel és emberekkel. Szakmai útjaim közül kiemelném a legutóbbit: közel három éve, hogy eljutottam Indonéziába Gruber Lászlóval és más földrajz szakos barátaimmal egyetemben. Négyen terveztük és fizettük a költségeit annak, hogy felfedezhessük Jáva, Bali, Celebesz szigetének érdekességeit. Fantasztikus három hetet töltöttünk Indonéziában, rengeteg élményt gyűjtöttünk.

– Vulkánok hátán járva: Jáva címmel például 2015 januárjában Kiskunfélegyházán tartott előadást. „A földrajz szabadegyetem programjába a legnépesebb muszlim ország, Indonézia legnagyobb szigetén, Jáván tett kirándulásukat mutatta be” – olvasható a felegyhazikozlony.eu oldalon: Hányféle módon népszerűsíti kedves tudományát, a geográfiát?

– Átadni. Ez a kulcsszavunk: utazásainkon nem magunknak gyűjtögetjük az információkat, meg szeretnénk mutatni azt, amit mi láttunk. A Magyar Földrajzi Múzeumban is tartottam már előadásokat. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Tanszékcsoportja és Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke 2017-ben hatodik alakalommal szervezte meg a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Tanulmányi Versenyt. Az 1872-ben alapított rangos szervezet, a Magyar Földrajzi Társaság a honlapján is szerepelteti a versenyt. Tapasztalataimat – Kovács Eszterrel együtt – Földrajzversenyek itthon és a nagyvilágban címmel 2017 márciusában a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi osztálya által szervezett programon osztottam meg. A Jakucs-verseny főszervezőjeként is fontosnak tartom a középiskolai tanárokkal való kapcsolattartást, amiért sokan és sokat dolgozunk. Része ennek a nagyköveti programunk: a földrajz szakma szépségeit tanítványainak megmutató, az SZTE földrajz szakos utánpótlásában aktív középiskolai tanár kollégák számára úgynevezett nagyköveti programot indítunk, melynek része – többek között – ingyenes szakmai továbbképzés, szakköri munkájuknak a támogatása. Erőfeszítéseink egyik eredménye, hogy például a Jakucs-versenyre rendre nevező bonyhádi középiskola földrajztanára, Gruber László mestertanári oklevelet vehetett át a 2017. július 7-i SZTE-ünnepségen.

– A Magyar Földrajzi Múzeumban az Érdi napok keretében rendezett konferencián a Magyar Földrajzi Társaság elnökétől és Érd város polgármester-helyettesétől vehette át a Teleki Sámuel érmet, a Magyar Földrajzi Társaság egyik legrangosabb kitüntetését 2016 szeptemberében. Mit kell tudni erről az elismerésről?

– Rendkívül megtisztelő, hogy azt a díjat kaptam meg, amelyet 1990-ben Jakucs László professzor is átvehetett. A Teleki Sámuel-érem azért is becses számomra, mert 2012-ben posztumusz Fábián Tamás kollégám is megkapta. A Teleki Sámuel-éremről bővebb információt a Magyar Földrajzi Társaság honlapján is olvashat. A „Magyar Földrajzi Társaság eredményes kutatók és kiváló utazók munkájának elismerésére a nagynevű Afrika-kutatóról elnevezett Teleki Sámuel-érem kitüntetést alapított 1990-ben. Az érem azoknak a magyar kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozható, akik külföldi expedícióik, feltáró kutatásaik, tanulmányútjaik során gyűjtött anyagaikkal és azok feldolgozásával, közzétételével jelentős mértékben gyarapították a földrajz és a társtudományok ismereteit.” A Teleki Sámuel-érem egy Domonkos Béla szobrászművész által készített bronz plakett.

– A szakgimnáziumi természettudományi oktatás tervezett átalakítása ellen személyesen és nyílt fórumokon is érvelt. Miként érintik a földrajztudományos utánpótlást a középiskolai oktatásbeli változások?

– Szakmai alapon, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagjaként, e rangos szervezettel karöltve igyekeztük befolyásolni a döntéshozókat a szakgimnáziumi tantervek tervezett módosításával kapcsolatosan. Tiltakozásunknak lett foganatja: bár sok iskolában eltűnt a földrajz a tantárgyak közül, de a szakgimnáziumokban a földrajz a tervezetthez képest kevésbé hátrányos helyzetű. Például a közgazdasági és kereskedelmi iskolákkal bővítették azoknak a szakgimnáziumoknak a körét, ahol önálló tantárgy maradt a földrajz. Sőt: ezekben az iskolákban a diákok a korábbinál magasabb óraszámban ismerkedhetnek a geográfiával. Azt pedig nagyon reméljük, hogy a gimnáziumokban az új NAT megfelelő súllyal kezeli a földrajzot is.

Forrás: SZTE info – Ú. I., Fotók: Bobkó Anna, Szilassi Péter

60 év után megújul Félegyháza városközpontja

Soha nem látott méretű, mintegy 2 milliárd forint összértékű beruházás indul Kiskunfélegyházán, amelynek nyomán gyakorlatilag új arculatot kap a városközpont: megújul a Kossuth utca, a teljes Béke tér, a piac környéke, azon belül a Tejcsarnok, a Szent János tér növényzete, és a Petőfi tér. Új térburkolatok, közvilágítás és növényzet, modern játszóterek fémjelzik majd a Félegyháza megújul nevet viselő projektet. Mindez a Zöld Város kialakítása címen meghirdetett TOP pályázat keretében válhat valóra. A félegyházi projekt koncepcióját a polgármesteri hivatal munkatársai dolgozták ki, a megvalósítást pedig összehangolt lobbimunka segítette, amelyből Lezsák Sándor országgyűlési képviselő és a Nemzeti Fórum frakció is kivette a részét. Így vált lehetővé, hogy a megvalósítása most – Orbán Viktor miniszterelnök kézjegyével – zöld utat kapott. Az erről szóló kormányhatározat a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben. Ezt Csányi József polgármester jelentette be június 6-án, kedden, a Nemzeti Fórum képviselőivel közösen tartott sajtótájékoztatón, ahol a nyertes pályázatot egy újabb várostörténeti sikernek nevezte.

– A fejlesztés során egy minden tekintetben XXI. századi, modern városközpont kialakítása történik meg, amelyben a Félegyháza arculatát meghatározó évszázados épületek és a modern aktív elemek – mint az interaktív szökőkút, a gyermekek örömére folyókákkal tarkított vizes játszóelem, vagy a több épületen megjelenő színes díszkivilágítás – szerves egységet alkotnak – mondta el Csányi József. Ennek köszönhetően 60 év után lehetőség nyílik a városkép újrarajzolására.

A polgármester hozzátette: a pályázat központi gondolata a találkozás, a közösségépítés. Ennek jegyében a főtér és Kossuth utca zöldfelületei a szabadidő tartalmas eltöltésére alkalmas közösségi funkciót is betöltik majd, ahol jó elidőzni. Ezt sugallja, erre biztat majd a főtér egész jellege, térbútorzata, gazdag növényzete is. 

A fejlesztéseknek köszönhető arculatváltás ugyan a főttérről indul ki, de azon messze túlmutat: jótékony hatása begyűrűzik a város egész területére – hangsúlyozta a város első embere.

A projekt akcióterülete Kiskunfélegyháza városközpontjának 27 hektárnyi összefüggő területegysége, amelyet az alábbi közterületek határolnak: Vasútállomás – Kossuth Lajos utca – Dózsa György utca- Horváth Zoltán utca – Attila Utca – Kossuth Lajos utca – Hunyadi utca – köz – Deák Ferenc utca – Kossuth Lajos utca- Mártírok útja – Kossuth Lajos utca – Szent János tér – Szalay Gyula utca- Molnár Béla utca- Bajcsy Zsilinszky utca – Petőfi Sándor utca – Oskola utca – Dr. Holló Lajos utca – Korona utca – Kazinczy utca – Kossuth Lajos utca – Wesselényi utca – Eötvös utca – Lónyai utca- Kossuth Lajos utca – Fadrusz János utca – Hősök Parkja – Munkácsy Mihály utca – Kossuth Lajos utca – Vasútállomás.

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata 2016. júliusában a Területfejlesztési és Operatív Program „Zöld város kialakítása” című TOP-2.1.2-15 kódszámú pályázati felhívására nyújtotta be komplex projektjét, amely a városközponti zöldfelületek rekonstrukciójára és új városi aktív rekreációs zöldterületek kialakítására, a városközponti közterületek átfogó felújítására, továbbá a Béke téri piac fejlesztésére terjedt ki.

T. T.

Fotó: H.S.

Forrás: felegyhazikozlony.eu