Földrajzi szabadegyetem

Folytatódik a Petőfi Sándor Városi Könyvtár Földrajzi Szabadegyetem című sorozata március 19-én csütörtökön, 17 órától. A következő alkalommal dr. Karancsi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens (SZTE JGYPK ATTI) tart előadást, Barangolás a Keleti Alpok legszebb tájain címmel.

Bevezetőt mond Bense Zoltán hegymászó

Forrás: felegyhazikozlony.eu

Egy nagy szúrás volt az erdész szívében – S.O.S. Bajban az erdő

“December 1-je, 2-a és 3-a, amit okozott az ember szívében, az egy nagy szúrás volt, itt kivették az ember szívét” – ezt mondta Pesek Géza kerületvezető erdész, aki a Börzsönyben több mint 30 éve végzi munkáját. Ezzel a vallomással kezdődött a közmédia S.O.S. Bajban az erdő tematikus műsorfolyamának harmadik része nem sokkal 15 óra előtt.

Pesek Géza nem szeretett volna nyugdíjba menni, nem szerette volna átadni másnak területét. “Most viszont azt mondom, vigyék” – mondta elcsukló hangon a bejátszóban, majd hozzátette, úgy érzi, megcsalta őt az erdő. Olyan ez, mint amikor az építész felépít egy házat, amire büszke, és másnapra leég – mesélt érzéseiről a Duna TV kamerái előtt.

A kerületvezető erdész elmondta; a károk a jelenleginél csak nagyobbak lesznek, hiszen a töredezett, de még álló fákat gombák támadhatják meg. “Olyan volt itt sétálni, mint egy katedrálisban” – mondta, majd hozzátette; “szép erdőket neveltünk, nem hiszem, hogy szakmai hibát vétettünk, és mégis ez lett a vége…”.

Lillafüred térségében nagyjából 4000 köbméter fa, főként bükk károsodott, a legtöbb gyökerestől fordult ki – derült ki a Duna TV egyik bejátszójából. Tajnai Róbert, az Északerdő Zrt. erdészeti igazgatója elmondta; azért keletkezett igazán nagy kár, mert a decemberi ónos esőnek fiatal és középkorú erdők estek áldozatul. Ha 60-70 évvel idősebbek lettek volna a kidőlt növények, akkor bútort is lehetett volna belőlük készíteni, így viszont csak tűzifaként hasznosíthatók a rönkök.

“Borzasztónak borzasztó, viszont szerencsére mi erdészek bízunk a jövőben, hiszen az előttünk lévő generációk ültette fákat neveljük, és az utánunk lévő generációk fogják majd a mi munkánknak a gyümölcsét learatni. Ők fogják majd kivágni azokat a fákat, amiket most mi ültetünk” – hangsúlyozta Tajnai Róbert.

A bejátszóból az is kiderült, hogy az erdészet természetvédelmi területen még nem kapott engedélyt a faanyag kitermelésére, ezért sok helyen még csak a turistaút mentén darabolták szét a fákat, hogy a kirándulók akadálytalanul közlekedhessenek.

A délután során a stúdióba érkezett Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára. “Van baj bőven, de sajnos, ilyenek előfordulnak az erdőkben. Ez a mi életünkben tűnik nagy problémának, mert 30-40 év munkáját tette tönkre. De ez az időszak egy erdő életében nagyon rövid” – mondta a politikus, majd hozzátette, megvan a kellő tudás és forrás arra, hogy helyreállítsák az erdőket.

Bitay Márton Örs emellett örömét fejezte ki, hogy ezen a napon bemutatják, milyen is az aktív természetvédelem. “Az emberek láthatják, hogy nem arról van szó, hogy az erdész csak fűrésszel jár, és megpróbál sok pénzt keresni, hanem ez egy komoly erdőgazdálkodás” – mondta a helyettes államtitkár, kiemelve a folyamatos erdőborítást, a természetközeli erdőgazdálkodást. Bitay az erdészeti oktatást is méltatta, majd elárulta, hogy a Bakony a kedvence, de a Pilisben is sokat kirándult.

Főszerepben az LKT – talán ezzel lehetne indítani a pilisszentkereszti élő bejelentkezést, hiszen Szente Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgondnoka az egységcsomagos fakitermelési módszert és a batyus közelítést mutatta be, kiemelve az LKT erdészeti vonszoló előnyeit.

Ezt követően elő bejelentkezésben Szentesi Levente, a STIHL Kft. marketingigazgatója a fakitermelő versenyekről beszélt, kiemelve a STIHL Timbersports versenysorozatot, és a magyar csapat elmúlt évi eredményeit.

“Kemény munka, de élvezet is” – ezt már Rittlinger Róbert válogatott favágó mondta, majd hozzátette, “ebben a sportban kevesebb a tapasztalatunk, de magyarok vagyunk, így küzdünk”. Szentesi Levente megemlítette a fakitermelő országos bajnokságot is, ami kapcsán kiemelte, hogy a sport egyik célja a munkavédelem fontosságának hangsúlyozása. A szakember szerint évről-évre egyre inkább javul a helyzet ezen a téren. A háttérben mindeközben Bakó Norbert és Strubel József (Dedi) bemutatózott.

Bakó András fakitermelő vállalkozó (és nem mellesleg szintén favágó versenyző) a Börzsönyben végez munkát. Az egyik élő kapcsolásban őt állították mikrofon elé. “Ez a munka fokozottan nehéz, és igen nagy szakmai tudásra van szükség, hiszen nagyon veszélyes ezeknek a kidőlt fáknak a feldarabolása” – mondta a fiatal szakember, aki hozzátette; nehéz munkáról van szó, így elég jó fizikai kondícióban kell lenni hozzá. A kapcsolás során Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. közönségkapcsolati vezetője elmondta, hogy a vasárnapi önkéntes munkának hála 6 kilométer turistautat sikerült felszabadítani, ami miatt mindenkit köszönet illet.

A folytatásban Grédics Szilárd okleveles erdőmérnök a holtfa jelentőségéről, Bognár Bence faudvar gazda pedig a feldolgozásról beszélt, kiemelve a tűzifát és az aprítékot.

Bakó László favágó versenyző és fakitermelő vállalkozó a versenyek áldásos hatásáról beszélt a Duna TV egyik bejátszójában. Mint mondta, a sport hozzájárul ahhoz, hogy a terepen is biztonságosabban, nagyobb hatékonysággal tudjon dolgozni az ember. Ugyanebben a riportban Csendes Roland fakitermelő a lovas fakitermelést mutatta be, majd az Ipoly Erdő Zrt.-től Lengyel László a lovak és a vele dolgozó emberek munkáját méltatta.

Áder János köztársasági elnök az élő adásban az Apátkúti-völgyben válaszolt Novák Péter műsorvezető kérdéseire. Amikor látta a pusztítást, akkor az első élmény adta az ötletet, hiszen ő kérte fel a közmédiát a műsorfolyam összeállítására.  A köztársasági elnök méltatta a magyar erdészeti szakmát, kiemelve, hogy Kanada erdészeti kultúrájának kialakulása is annak köszönhető, hogy ’56-ban a Magyarországról elmenekült erdészek ott fejezték be tanulmányaikat, és ott kezdtek dolgozni. Áder János a klímaváltozásról is hosszan beszélt az interjúban.

Forrás:erdo-mezo.hu

Dr. Karancsi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens Kiskunfélegyházán

Az utolsó hegycsúcs

Az utolsó hegycsúcs címmel Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászókra emlékezett  február 13-án, csütörtökön 17 órától Bense Zoltán. Mint közismert, a félegyházi földrajztanárt, szenvedélyes hegymászót 25 év barátság és közös mászások emléke fűzi Erőss Zsolthoz. Az előadás a Hattyúházban volt, a „Nemcsak középiskolásoknak…” sorozat keretében.