A csúcsokat nem csak megmászni kell;
meg kell tanulni körülnézni, ha felértél...
Legújabb cikkek
Hegymászó szervezetek
" A Hazajáró útja végtelen...."
A Duna televízión látható Hazajáró című honismereti magazinműsor célja, hogy hetente más és más tájakon vezesse végig nézőit. Kenyeres Oszkárral, a műsor szerkesztőjével barangolhatunk most múltban és jelenben, s tekinthetünk a jövő felé.
Honnan jött az ötlet egy ilyen műsor megvalósítására?
A Kárpátok főgerincén járva sokszor beszélgettünk arról, hogy milyen jó lenne bemutatni egyszer ezt a Dévénytől Orsováig tartó 2600 km hosszú gerincvándorlást, a Kárpátok főgerincének szépségeit. Mindannyian a Másfélmillió lépésen1 nőttünk fel. Ám mégsem szerettük volna lemásolni annak a sorozatnak a koncepcióját, így amikor lehetőségünk adódott egy turisztikai filmsorozat elkészítésre, úgy döntöttünk, hogy a Kárpátok gyönyörűségeit mégsem egy turistaútvonalat végigjárva mutatjuk be, hisz így kimaradna rengeteg olyan hegység, amely távol van a főgerinctől. A Hazajáró tehát igyekszik mindenütt feltűnni, keresztül-kasul bebarangolni a Kárpát-medencét.
Hogyan jött össze a stáb?
A stáb tagjai már a műsor előtt is ismerték egymást, hisz mindannyian dolgoztak a filmet gyártó Dextra Media Kft-nek, sőt sokat is túráztunk együtt. Egyébként az alapcsapat 6 főből (Moys Zoltán – rendező, Schödl Dávid – operatőr, Kádár Gábor – technikus, Tóth József – hangmérnök, Jakab Sándor – „hazajáró”, Kenyeres Oszkár – szerkesztő, „hazajáró”) áll, de ne feledkezzünk meg az utómunkát végző vágókról sem.
Hol forgattatok először?
Az első forgatási helyszín a magyar turistaság bölcsője, a Magas-Tátra volt, ezzel is tisztelegve a Magyarországi Kárpát Egyesület előtt, hisz hazánk első turistaszervezete éppen a Magas-Tátrában végzett úttörő munkát a XIX. század végén. Ennek a munkának a nyomai (menedékházak, kiépített turistautak, stb…) ma is mindenütt ott vannak a Tátrában, ahogyan ez első adásunkból is kiderült.
Változott-e a stáb összetétele az eltelt idő alatt?
Az első „hazajáró”, Pintér János barátunk az első évad végén elhagyott bennünket, a gyógyszeriparban helyezkedett el. Helyére igazoltuk a felvidéki Ipolyságról Jakab Sándort, egy jó palócot, akit már régóta ismertünk szűkebb pátriánkból, a Börzsönyből. Első technikusunk, Őre-Kántor Kiss Attila is az első évad végén ment el tőlünk, nagy űrt hagyva maga mögött, amit a helyére érkező Kádár Gábor igyekszik betölteni. Említsük meg harmadik technikusunkat, Szabó Andrást is, akitől azért kellett fájó szívvel búcsúznunk, mert nem bírta a magashegyeket.
Melyik volt számotokra a legemlékezetesebb adás és miért?
Nehéz a legemlékezetesebb adást kiválasztani, hisz szinte minden forgatási helyszínhez kötődik valamilyen kedves emlék. Amennyiben kategorizáljuk a kérdést, és mindenképpen legekben gondolkozunk, akkor a legemlékezetesebb magashegy számomra a téli Királykő volt, a legnagyobb kaland egy kunyhó kiásása a hó alól a Páringban, a legmeghatóbb magyar-magyar találkozás a délvidéki Maradék nevű faluban történt, ahol az utolsó magyar, Géza bácsi énekelt nekünk. És bár a sort sokáig lehetne folytatni, ne felejtsük el az Úz-völgyet és a megemlékezést, amely szintén katartikus élmény volt.
A műsor kapcsán biztosan volt pár kalandos, esetleg veszélyes barangolásotok, mondanál erről néhány szót?
Általában a filmek nagy része egy hegycsúcson ér véget naplementével. Talán sokaknak eszébe sem jut, de itt csak a film ér véget, nekünk onnan még le kell jutni, ami általában 5-6 órás gyaloglást jelent a sötétben, miközben néha 1500 méter szintet kell ereszkedni. Ezekhez a lejövetelekhez fűződnek a legemlékezetesebb kalandok. Közülük is kiemelkedik a Fehér-Tisza forrásától való lejövetel, amikor a befagyott patak medrében kellett lemásznunk a hegyről, miközben kidőlt fák alatt kellett átbújni, vízeséseken kellett lemászni. Örökkévalóságnak tűnt, ahogyan az is, amikor sífutó léccel kellett a Körmöci-hegység legmagasabb pontjáról (Flochova – 1381 m) derékig érő hóban lejutni.
Hogyan döntitek el, hogy mikor mely tájakat mutatjátok be nekünk nézőknek?
Igyekszünk törekedni a földrajzi egyensúlyra, tehát hogy Erdély és Felvidék mellett azért a kevésbé ismert kárpátaljai, délvidéki, muravidéki tájakra is elkalauzoljuk a nézőket. Arra is figyelünk, hogy ne mindig magashegységeket járjunk, hisz középhegységeink is ezernyi csodát rejtenek. Helyszínválasztásnál ezek a főbb szempontok, de ha valahol egy különlegesség, például egy megemlékezés ígérkezik, mi ott vagyunk, hogy beleszőhessük a történetbe, ezzel is megmutatva, mennyire életképes a határon túli magyar. Többször is előfordult már, hogy meghívtak bennünket egy tájra, hogy megmutathassák, hogyan is élnek. Az ilyen meghívásoknak is szívesen teszünk eleget.
Ahogyan nézőként megfigyelhettük, leginkább az elveszített területeket járjátok be, hogyan élitek meg a forgatást? Ért-e esetleg atrocitás Titeket e miatt?
Mi nem használjuk az elveszített terület kifejezést, hisz ezeket a területeket mi nem veszítettük el. Lehet, hogy ma Romániához vagy Szlovákiához tartoznak ezek a tájak, de ettől még itt magyarok élnek, a magyar hagyományokat ápolják, a magyar nyelvet beszélik. A magyar megmaradásért folytatott küzdelem bemutatása, a külhoni magyarságról vett látlelet fontos szegmense a filmnek. Sok helyütt bizony rosszul áll a szénánk, az asszimilációs folyamatok erősek, de mindenütt vannak olyan magyar emberek, akik őrzik, ápolják a tüzet, átmentik az értékeket egy szebb jövő reményében. Szerencsésnek érezzük magunkat, hogy ezekkel az emberekkel találkozhatunk, hogy munkájuk gyümölcsében gyönyörködhetünk. Atrocitás még soha nem ért minket, a Gondviselés őriz bennünket.
Mi várható a folytatásban, ha bejártátok az elcsatolt területeket?
A Hazajáró útja végtelen… Számításaink szerint 7 évad alatt jutnánk el minden tájegységre, ám nincsenek váteszi képességeink, nem tudjuk meddig lesz Hazajáró. Mi tesszük a dolgunkat, csináljuk, ameddig lehet. Már beszéltünk arról, hogy a 3. évadtól bejönnénk az anyaországba is, és olyan helyszínekről is készítenénk epizódot, amelyek közel állnak a szívünkhöz, mint például a Börzsönyről.
2012-ben vehette át a stáb a Magyar Örökség díjat! Ehhez ezúton is gratulálunk. Hogyan értesültetek arról, hogy díjat kaptok és hogyan éltétek meg?
Köszönjük szépen. Magától a felterjesztőtől, Für Lajos egykori honvédelmi minisztertől, lelkes nézőnktől értesültünk arról, hogy a Hazajáró esélyes a Magyar Örökség díjra. Aztán az is kiderült, hogy 100 százalékos támogatottsággal kaptuk meg a díjat, ami ez előtt csak Böjte Csaba esetében történt meg. Természetesen a Magyar Örökség díjat megelőlegezett bizalomnak és egyben óriási felelősségnek érezzük, hisz a műsor a díj odaítélésének pillanatában még nem volt egy éves. Reméljük, megfelelünk az elvárásoknak, és még sok helyszínen tudjuk bemutatni a természeti szépségeket, a magyar emlékeket és a követendő emberi példákat.
Forrás: Vékony Viktória Szabina, http://www.licium.hu
Előadás: Hátizsákkal a Kárpátok gerincén
December 3-án tartott előadást Veres Zsolt a Földrajzi Szabadegyetemi sorozat keretében Hátizsákkal a Kárpátok gerincén címmel. A Hattyúház megtelt érdeklődőkkel. Bense Zoltán hegymászó bevezetőjében bemutatta az előadót és elmondta, hogy Veres Zsolt a Békéscsabai Városhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium geológia/földrajz szaktanára, mindemellett pedig a Magyar Földtani Védegylet Egyesület titkára.
Veres Zsolt egyik célja, hogy megismertesse az emberekkel a túrázást, annak örömeit, szépségeit és veszélyeit is. Épp ezért szervez és tart előadásokat, amelyek által bemutatja élményeit, amiket a túrák során tapasztalt.
Ezen az előadáson nem valamilyen egzotikus tájat szeretnék ismertetni – mondta Veres Zsolt, majd hozzátette, hogy hazánk tájait, a régi Magyaroroszág hegyeit mutatja be előadása során szép és hiteles fényképekkel illusztrálva. Ugyanis Veres Zsolt túrázásai közben gyönyörű fotókat készített, és ezt meg is osztotta a közönséggel. A hegyek, völgyek és körpanorámák látványa elvarázsolta a közönséget. Kalandozásaiból kiemelte Felvidéket, majd haladt tovább a Kárpátokban meglátogatott helyek történeteivel. A geológus elmondása szerint az előadás az elmúlt 4 év termése, ami majdnem 3000 kilométer túrázást takar. Az előadó és több külföldi kutató szerint a Kárpát-medence az egyik legszínesebb és legváltozatosabb vidék.
Az előadás során megtudhatták a jelenlévők azt is, hogy milyen kőzetek alkotják a Kárpátok hegyvonulatát, ezen kívül a sokszínű állatvilág és a természet kincseit is boncolgatták. Tanácsokat és javaslatokat is kaptak az esetlegesen Kárpátokba vágyó túrázók. Veres Zsolt szerint minden utat jól meg kell tervezni. Az utazást megelőzően tájékozódni kell, és megfelelő irodalmat kell olvasni. Ezen kívül fontos a megfelelő felszerelés, ami nagyban megkönnyítheti a kirándulást, így nem rémálommá, hanem világra szóló élménnyé válhat a túra.
Az előadás végén a geológus elmondta, hogy jó érzés volt számára Kiskunfélegyházán, szülővárosában mesélni el tapasztalatait, majd hozzátette, hogy úgy gondolja, elsőként kis hazánkat kell megismerni és csak ezután bővítse mindenki ismereteit más országok tájainak megismerésével.
V. K.
Forrás:felegyhazikozlony.eu
Dr. Juhász Árpád: Az egzotikus Latin-Amerika
A haza fogalma a magyar túrázók szívében
A Földrajzi Szabadegyetem sorozat kereti között a Duna Televízió Magyar Örökség-díjas turisztikai műsorának készítői Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor tartott közönségtalálkozót.
A nagy érdeklődésnek örvendő előadásnak a Móra Ferenc Művelődési Központ Díszterme adott otthont november 3-án.
A meghívott vendégeket és az érdeklődő közönséget Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató és Bense Zoltán önkormányzati képviselő, földrajztanár és hegymászó köszöntötte.
A Hazajárók műsor évek óta fut a Duna TV-n, illetve a Duna World TV-n, mégis sokan nem ismerik Jakab Sándor, Kenyeres Oszkár vagy Moys Zoltán munkásságát. A Magyar Örökség díjas honismereti magazin műsor nemcsak turistáknak készül. Ahogy bemutatkozásukban írják és vallják, a „hazajáró” hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti, kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait, életét. Minden magyart meg akarnak szólítani, legyen az Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken vagy épp az Őrvidéken. Az érzelmekre ható zenék és az interjú alanyok által is a magyarságtudat erősítése a cél. Küldetésük a kárpát-medencei magyarság összetartozásának erősítése, elsősorban a honismeret és a turizmus eszközeivel, a Kárpát-medence tájainak természeti és kulturális értékeinek, történelmi emlékeinek megismertetése a természeti környezet és az épített örökség védelme és átörökítése a kárpáti természetjárás, hagyományainak éltetése. Mindezek révén annak tudatosítása, hogy a sokszínű Kárpát-medence és a benne élő magyarság a Szent Korona oltalma alatt egy és oszthatatlan. E szavakkal jellemezte Bense Zoltán a Hazajárók stábjának munkáját.
Jakab Sándor felvidéki palóc földről egy Ipolyság menti falucskából érkezett. Kenyeres Oszkárral mintegy tizenöt éve ismerik egymást és több mint három és fél éve túráznak együtt a Hazajárókban. Kenyeres Oszkár Vácról a Dunakanyarból érkezett, a civil életét tekintve a műsor előtt földrajz-történelem tanár volt, de már négy éve a Hazajárók kötelékében dolgozik. 2011. szeptembere óta van adásban a Duna TV-n a honismereti műsor és 143-144 adás volt ezidáig. Egy évadban 30-35 rész készül el, jelen pillanatban pedig már az ötödik évadot tapossa a stáb.
Az este folyamán arról mesélt a két természetjáró, hogyan készül el egy-egy rész és melyek azok a kulisszatitkok, amelyekre szinte minden néző kíváncsi.
Megtudhattuk, hogy az összekötő kapocs kettejük között a Börzsöny hegység volt, ahol teljesítménytúrákra mindketten készültek. 2002-ben jött létre a Dextra-média forgatói stábja, tehát nem mint Duna TV-sek, hanem Dextra-média kötelékében dolgoznak jelen pillanatban is.
A Dextra-média stábja készítette többek között a Hagyaték című filmet, de megemlíthetjük még a Csillagösvényt, Bús düledékeinken-t, Legbátrabb várost, vagy a tavaly elkészült Hősök aranygárdája című történelmi dokumentumfilmet, melyben statisztaként szerepeltek mindketten. A Kárpátok bércei című 52 perces természet dokumentumfilmnek májusban volt a premierje és a Kárpátokat hivatott bemutatni.
A Hazajárók gondolata már a kezdetek-kezdetén motoszkált a stáb tagjainak fejében. 2011-ben nyílt lehetőség arra, hogy honismereti turisztikai magazinműsort készítsen a cég és rögtön utána 2011. szeptemberében elindult a Hazajárók végtelen útja.
A fő terv az volt, hogy végigjárják a Kárpátok gerincét, mely 2600 km Dévénytől egészen az Al-Dunáig. Azt pedig külön varázslatosnak tartották, ha úgy lehetne bemutatni az utat, mint a Másfélmillió lépést.
Az első epizódot hol máshol, mint a magyar turistaság bölcsőjében a magas Tátrában forgatták. Azt a gondolatot azonnal elvetették, hogy végigjárják a Kárpátok főgerincét, ugyanis az nagyon egyrétű lett volna, nem találkoztak volna a különböző kultúrákkal. Ezért úgy döntöttek, hogy mozaikszerűen jelennek meg itt-ott a Kárpátokon belül, tehát mindenhol, ahol természeti szépségek vannak. Közben rájöttek, hogy nemcsak a természeti kincsek felkutatása a feladatuk és a turisztikai lehetőségek feltárása, hanem a magyar történelem és kultúra lajstromba vétele is. A legfontosabb alappillér pedig, hogy a hegyek lábánál élő magyarság mindennapjaiba is betekintést nyújtsanak. Nagyon fontosnak tartják egy-egy epizód forgatásánál, hogy megtalálják a hely szellemét, a táj legfőbb mondanivalóját. Ezen túl minden résznek megpróbálnak adni egy történetet, ami végigvonul a filmen vezér motívumként.
Kenyeres Oszkár feladata, hogy megtalálja és teljes körűen előkészítse a túraútvonalakat, a szállásokat, látnivalókat felkutassa és a forgatókönyv megírása is az ő keze munkáját dicséri. A stáb tulajdonképpen hat főből áll. Schödl Dávid operatőr 10-12 kg-os kamerával és felszereléssel baktat végig a többiekkel, Moys Zoltán a műsor rendezőjének és a narrációs szöveg írójának a málháját a kamera állvány képezi. Tóth József hangtechnikus és Kiss Attila technikus / sofőr alkotja a stáb többi tagját. Kenyeres Oszkár túratársa az első évadban Pintér János volt, és Jakab Sándor csak 2012-től vette át a helyét a műsorban.
Egy-egy epizód elkészítése két és fél, három napot vesz igénybe és 4-5 óra nyersanyag kerül felvételre. Ebből készül el a „boszorkánykonyhában” az a huszonöt perc, amelyet a televízióban láthatunk. A narrátor Tokaji Csaba munkája a stúdióban kezdődik, amikor a végleges epizód megszületik. Az érdekesség kedvéért eláruljuk, hogy a műsor zenéje Bükki Bence mosonmagyaróvári zeneszerző munkáját dicséri.
Megtudhattuk azt is, hogy a nyersanyag felvételekor milyen közlekedési eszközöket használnak a helyszínre való eljutáshoz. Kisbusszal mennek el amíg lehet, majd bármit hajlandóak igénybe venni, hogy mielőbb megérkezzenek a kiindulási pontra. Utaztak már szénásszekéren, lóháton, traktoron, lovaskocsin, kordén, kisvasúton, libegőn, de a kerékpározástól sem riadnak vissza. A legfőbb veszélyként nevetve mesélték a pásztorkutyákat és a medvéket. Utóbbival szerencsére még nem találkoztak természetes környezetében. A pásztorkutyák ellen pedig egy magasba emelt tárgy a mentsvár: pálinkásüveg. Azt a pásztorok nagyon jól ismerik…
Sajnos az autóbaleset is felkerült a listájukra, melyet 2014 márciusban szenvedek el egy horvátországi forgatási nap végén. De így utólag már arról is jókedvűen meséltek, hiszen komolyabb baj nélkül megúszta az egész stáb.
Az est folyamán tehát mindent megtudhattunk a fiúktól a Hazajárók műsorának kulisszatitkairól, amit pedig nem meséltek, arról bátran lehetett kérdezni. A közönségtalálkozó sikeréhez nem fér kétség, hiszen a színültig megtelt díszteremben mindenki állva tapsolta meg Kenyeres Oszkárt és Jakab Sándort.
A műsor zárásaként dr. Ónodi Izabella, a művelődési és szociális bizottság elnöke, aki családi gyökereit tekintve kézdivásárhelyi magyarként legfőképpen meg tudja élni a határon túli rokonaink életérzéseit, ajándékcsomaggal lepte meg a két műsorvezetőt. Mindezen túlmenően felajánlotta, hogy amennyiben a Hargitán tervez a stab a közeljövőben forgatást, úgy szívesen elárul egy-két csodálatos, titkos zugot, amelyekről nagyon kevesen tudnak.
A két híres túrázó meghatódva hallgatta a kedves mondatokat és ámulattal figyelte a közönség óriási ovációjával egybemosódó vastapsot.
Forrás: ADRIENN, http://www.infokiskunfelegyhaza.hu/
További cikkeink...
Elérhetőség
Tel.: +36 (20) 332-89-56
e-mail: zbense@gmail.com
nyugszik 16:35-kor.
Holnap
Választókerület
Gondola
Látogatók