Civilizáció a sivatag peremén: EGYIPTOM

Dr. Karancsi Zoltántanszékvezető egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszékének Tanszékvezetője tartott előadást november 8-án a Hattyúházban, a Földrajzi Szabadegyetemi sorozat keretében Egyiptomról.

Dr. Karancsi Zoltánt Bense Zoltán mutatta be a közönségnek.

Dr. Karancsi Zoltán földrajz-rajz szakos tanárként többször megjárta már Földünk legnagyobb sivatagát, a Szaharát. Számos terepgyakorlatot vezetett főiskolai és egyetemi hallgatóknak Marokkótól Egyiptomig. Útjain készített fényképeiből több kiállítást is rendezett. Művészettörténeti tanulmányainak köszönhetően az óegyiptomi és az iszlám művészet szerelmese. Kutatási területe az antropogén geomorfológia, a táj- és környezetesztétika, mely tudományok műveléséhez is igazán különleges terep a sivatag.
Dr. Karancsi Zoltán előadásában részletesen bemutatta Egyiptom múltját és jelenét, beszélt Afrika és a Közel-kelet egyik legnépesebb országának jelképeiről, egyebek között a Gizai piramisokról, az ókori városokról (Memphisz, Théba, Karnak, Luxor vagy a Királyok völgye).

(forrás:www.felegyhazikozlony.hu, foto:Gulyás Sándor)

Az előadóról röviden:

Dr. Karancsi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszékének Tanszékvezető Docense

Kutatási területei: antropogén geomorfológia, tájökológia, táj- és környezetesztétika, ökoturizmus.

Oktatott tárgyai: regionális természetföldrajz,a kontinensek földrajza és több, a turizmushoz kapcsolódó tárgy,mint pl. a nemzetközi turizmus, turisztikai alapismeretek.

Doktori disszertációját, melynek címe: Természetes és antropogén eredetű környezetváltozás a Medves-térség területén, 2002-ben sikeresen megvédte. Ebben a témában 2006-ban megjelent, sikeres egyetemi tankönyv egyik fejezetének szerzője, melyet 2010-ben a Springer kiadó angolul is megjelentetett. Számos külföldi tanulmányútja során Európa legnagyobb részét bejárta, de többször járt Afrikában és Ázsiában is. 2005 óta tanszékvezető főiskolai docens, 2010-től tanszékvezető egyetemi docens. Egyik alapító tagja a földtudományi értékek védelmére létrehozott ProGeo Egyesületnek.

Tudományos fokozat: 2002PhD

Szakmai szervezeti tagság:

2009–Nógrádi Geopark Egyesület

2008–ProGeo Egyesület (elnökségi tag)

• 2002–Magyar Tudományos Akadémia köztestülete
• Természetföldrajzi Tudományos Bizottság
• Szegedi Területi Bizottság

1990-Magyar Földrajzi Társaság

Hobbija: természetesen az utazás, tanulmányutak szervezése, a rajzolás-festés, kiadványszerkesztés és a fotózás

Előadás Egyiptomról

Emlékezzünk

A nap, amely csak az állatokról szól

Assisi Szent Ferenc halálának évfordulóján, október 4-én  először 1931-ben, Firenzében ünnepelték az állatok világnapját. Az állatkertek egyik legfontosabb ünnepe ez, amelyhez kapcsolódó rendezvényt többnyire a dátumhoz közeli vasárnapon tartják.

Ezt a napot kezdetek­ben inkább a vadon élő állatok védelme miatt szervezték meg, mára azonban az ünnep üzenete megváltozott: javarészt a háziállatoké október 4-én a főszerep.

És hogy miért pont ezen a napon ünnepeljük? Az állatok védőszentjére, Assisi Szent Ferencre emlékezünk. Szent Ferencről és életéről számos anekdota és legenda terjedt el. Különösen szerette a ter­mészetet és az állatokat, emiatt leggyakrabban állatok, elsősorban madarak társaságában ábrázolják alakját.

Az állatok világnap­jának üzenete az, hogy az állatok boldogabbá, szebbé teszik mindennapjainkat. Célja, hogy az emberek odafigyeljenek a környezetükben élő élőlényekre, állatokra, hogy óvjuk őket. Ezen a napon világszerte különböző programokkal, akciókkal hívják fel az emberek figyelmét.