ELHUNYT DR. TARJÁNYI ZOLTÁN
Dr. Tarjányi Zoltán, a PPKE Hittudományi Kar Erkölcsteológia Tanszék tanszékvezető professzora,egyetemi tanár, pápai prelátus 2015. január 5-én elhunyt. Tarjányi Zoltán erkölcsteológus, egyetemi tanár, pápai prelátus január 5-én, vízkereszt vigíliájának hajnalán átköltözött a mennyei hazába.
Paptársai, növendékei és kiterjedt baráti köre megdöbbenéssel és mély fájdalommal értesült arról, hogy Dr. Tarjányi Zoltán váci egyházmegyés pap, a Pázmány Péter Katolikus professzora az örökkévalóságban költözött. Tarjányi Zoltán 1951. február 3-án Kiskunfélegyházán született és közel 64 éves korában, Urunk megjelenésének ünnepének előnapján távozott az élők sorából. Teológiai tanulmányait, váci egyházmegyés kispapként először Szegeden, majd Budapesten, a Hittudományi Akadémián végezte. 1974-ben Vácott pappá szentelték. Papi életének első évei lelkipásztori munkával teltek. 1974 és 1983 között Pécelen és Gödöllőn volt káplán. Szellemi és tudományos igényessége korán megmutatkozott. Előbb 1997-ben a Hittudományi Akadémián, erkölcsteológia disszertációjával doktorátust szerzett, majd 1985-ben Strasbourgban, a posztgraduális tanulmányok végén szakdoktorátust kapott.
A tudományos fokozatok megszerzését követően Tarjányi Zoltán élete elsősorban a teológiai tantárgyak oktatásával, papneveléssel és a katolikus közéletben végzett tevékenységgel telt. Teológia tanárként dolgozott az Egri, a Győri és a Váci Hittudományi Főiskolákon. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán először a Liturgika és Lelkipásztori tanszék professzora volt, 2001-től pedig az Erkölcsteológia tanszék vezetője lett. Oktatói tevékenysége közben nevelte is a papnövendékeket. Ezt a fontos papi tevékenységet kiemelt módon 1985-1990 között a Központi Papnevelő Intézet prefektusaként végezte. Az oktatói és nevelői tevékenység mellett Tarjányi Zoltán a keresztény közéletben folyamatosan kivette a részét. 1976 és 1988 között a Magyar Katolikus félóra műsorának egyik szerkesztője. 1976-tól az Új Ember Katolikus hetilapban folyamatosan jelentek meg írásai, később ennél a lapnál a szerkesztőbizottság tagja, majd főszerkesztő volt. Egyik legjelentősebb társadalmi tevékenysége a 2002 óta a Jel Kiadónál megjelenő Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT), Erkölcsteológia könyvtár (ETK) és az Erkölcsteológia Források (ETF) szerkesztése volt.
Tarjányi Zoltán élete során nagyon sok könyvet írt, és cikket jelentetett meg. Ezek közül a legjelentősebben: Könyvei: Pedagógia I. A keresztény nevelés és oktatás története (2001); Pedagógia II. Az ember személyi kibontakozása (1998); Pedagógia III. A nevelés keretei és tartalma (1999); Kateketika I. A hitoktatás története és elmélete (1998); Kateketika II. A hitoktatás gyakorlata és módszertana (1999); Vasárnapi Ige (1999); Misekalauz (2000); Erkölcsteológia I. A morálteológia története és alapfogalmai (2005); Erkölcsteológia II. Az Istennel való kapcsolatunk erényei (2006); Erkölcsteológia III. Az erkölcsi erények (2004) Tanulmányai: A Vanyó Lászlót, Dávid Katalint, Fila Bélát, Jelenits Istvánt, Bolberitz Pált, Tarjányi Bélát, Rózsa Hubát, Török Józsefet köszöntő születésnapi kötetekben, az Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT) sorozat könyveiben, valamint a Teológia, Vigília, Jel, Távlatok, Pretres Diocésains folyóiratokban jelentek meg.
Végül emlékezzünk meg arról, ami számunkra a legfontosabb, az írásban nem rögzíthető, szívünkben őrzött hagyatékáról, amelyet a természetfelettire irányuló tekintetben, hitében és emberségében láthattunk. Ezek a jó tulajdonságai mindig ismertek voltak, betegségében pedig még erősebb kontúrokkal jelentek meg. Tanári szobájában mindig találhattunk, egy-egy régi barátot, ismerőst vagy tanítványt, akikkel őszintén megosztotta a gondolatait. Nem szerette a kertelést, rögtön rátért a lényegre, amely mellett a teológia érvek mellett a szépirodalmi példákat is felhasználta. A lényegre és az egyszerűségre törekvés egész emberi magatartására jellemző volt. Nem szerette a feltűnést, munkáját lelkesen és szerényen végezte. Asztalán mindig verseskötetek voltak. Betegsége óta Babits és Kosztolányi verseit olvasta. A könyvek mellé karácsony előtt üdvözlő lapokat tettünk, amelyek felbontatlanul most ott találhatók. Hitünk szerint ezekre a jó kívánságokra nincs már szüksége. A Jó Pásztor, Aki meghívta őt, és küldetést adott számára megajándékozta már őt jóságával, szeretetével. (Beran Ferenc)
Forrás: http://ppke.hu, http://www.vaciegyhazmegye.hu,magyarkurir.hu
In memoriam Kishegyi Simon

Elhunyt Kishegyi Simon nyugdíjas címzetes iskolaigazgató, Nemesnádudvar díszpolgára. Csaknem két évtizede, hogy Kiskunfélegyházán is megismerhettük őt: a pedagógusi hitvallásáról híres, nagy tudású tanárt, igazgatót. A város, a félegyháziak befogadták.
Mint nyugdíjas pedagógus a civil szervezetekhez kötődött. Tagja volt a Móra Ferenc Közművelődési Egyesületnek, a Kiskun Múzeum Baráti Körének és a Pedagógus Nyugdíjas Klubnak.
Előadásokat, megemlékezéseket tartott, ahol lenyűgözte a hallgatóságot történelmi tájékozottságával, kiváló ismereteivel. Ötleteivel, tanácsaival, jó pedagógiai érzékenységével mindig gazdagította e szervezetek munkáját.
A Pedagógus Nyugdíjas Klub vezetőségi tagjaként formálta szemléletünket, segítette rendezvények sikerességét. Fontos volt számára a magyarok és a nemzetiségek sorsának alakítása, ápolása. Bemutatta a Bács-Kiskun megyében élő, hagyományaikat ápoló települések, nemzetiségek értékeit, ahová felejthetetlen kirándulásokat szervezett (Baja, Kalocsa, Nemesnádudvar, Hajós, stb.).
Szűkebb és tágabb környezetében sokat tett és dolgozott a magyarság és a nemzetiségek jó kapcsolata érdekében. Nyugdíjas korában is tartalmas és aktív életet élt. Munkássága, emberi kapcsolatai példaértékűek. Hiányát már betegsége idején is éreztük. Egy nagyszerű embert, társat, barátot veszítettünk el.
Emlékét megőrizzük. Nyugodjon békében.
FK
Játékosan is lehet emlékezni
A diákok győzelmével zárult a Sorsocskák Alapítvány történelmi vetélkedője március 7-én a városi könyvtárban. Ők gyarapodtak bátorsággal, kreativitással, fantáziával és tudással a játékos feladatok megoldása közepette. Talán észre sem vették, hogy a felkészülés és a verseny alatt milyen ismeretekkel gazdagították egymást egy meghatározó történelmi korszakról. Azt viszont biztosan észrevették, hogy ők immár többet- és érdekesebbet tudnak kortársaiknál az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi- és országos vonatkozásai témakörben.

A vetélkedőre hat kiskunfélegyházi iskola öt fős csapata nevezett. Játékos, felszabadult hangulatú feladatok megoldásával idézték az 1848-49-es forradalom történeteit, hangulatát. Tették ezt a mai fiatalok egészséges szemléletmódjával, érdeklődésével. Nem számított, hogy a Petőfinek öltözött, rajzolt bajuszú kisdiák gördeszkás cipőben játszotta szerepét, attól ő még remek Petőfi volt, és mindegy volt, hogy vicces activityvel magyarázták el egymásnak a kacagó gyerekek Ferenc József trónra lépését. Az pedig főleg nem volt probléma, hogy a díszhuszár karamellkokárdákat osztogatott jutalompontként, mert attól ő még igazi huszár, és a kokárda is igazi szimbólum, még ha ehető is.
A feladatok a házilag készített kreatív plakátok bemutatásával kezdődtek, majd puzzle a forradalom nevezetes épületeiről, valamint activity neves forradalmi eseményekről rajz és mutogatás formájában következett. A vetélkedőt villámkérdések és végül a Nemzeti Dal szavalóverseny zárta.
Az első helyezést a Platán Utcai, a másodikat – holtversenyben - a Constantinum és a Batthyány Lajos, a harmadikat pedig a Darvas József Általános Iskola csapata érte el. Dicséretben részesült a Dózsa György és a József Attila Általános Iskola csapata.
Az összes résztvevő meghívást kapott a Parlamentbe egy ebéddel egybekötött látogatásra Lezsák Sándor zsűrielnök, a Magyar Országgyűlés alelnöke jóvoltából. A díjátadón értékes könyvnyereményeket, csokicsomagot és mozijegyeket vehettek át a diákok.
Dr. Ónodi Izabella kuratóriumi elnök szívhez szóló feladattal engedte útnak a vetélkedő résztvevőit. 200 székely huszár reménytelen, mégis hősies, hatalmas túlerő elleni helytállásának emlékét kopjafák és fakeresztek sokasága őrzi a Csíkszereda és Kézdivásárhely közötti Nyergestetőn. Egy darab nemzeti színű szalagot kapott minden diák a vetélkedőre emlékeztető felirattal, amelyet kiegészítve saját nevével, felkötözhet az emlékhelyen, amikor eljut oda.
H. S.
Félegyházi Közlöny
A diákok győzelmével zárult a Sorsocskák Alapítvány történelmi vetélkedője 2014. március 17-én, péntek délután a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Ők gyarapodtak bátorsággal, kreativitással, fantáziával és tudással a játékos feladatok hatására. Talán észre sem vették, hogy afelkészülés és a verseny alatt milyen ismeretekkel gazdagították egymást egy meghatározó történelmi korszakról. Azt viszont biztosan észrevették, hogy ők immár többet és érdekesebbet tudnak kortársaiknál az 1848-49-es Forradalom- és Szabadságharc helyi, és országos vonatkozásai témakörben.
Mi, felnőttek, különdíjasok lettünk. A nyereményünk pedig az a hihetetlen élmény volt, hogy egy rövid időre bepillanthattunk a mai diákok történelmi gondolkodásába. A játékos, felszabadult hangulatú feladatok generációs kaput nyitottak közöttünk. Meglepetések, humoros, elgondolkodtató vagy szívszorító megnyilvánulások sokasága ébresztett rá minket, felnőtteket, hogy az üzenet formailag ugyan igazodik közvetítője korához, de hordozott tartalma örök. Nem számít, hogy a Petőfinek öltözött, rajzolt bajuszú kisdiák gördeszkás cipőben játszotta szerepét, attól ő még remek Petőfi volt, és mindegy, hogy vicces „activity-vel” magyarázták el egymásnak a kacagó gyerekek Ferenc József trónra lépését. Attól ez még fontos történelmi tudásanyag. Az pedig főleg nem volt probléma, hogy díszhuszárunk karamellkokárdákat osztogatott jutalompontként, mert attól ő még igazi huszár és a kokárda igazi szimbólum, még ha ehető is. Most pedig jöjjenek a tények. Hat kiskunfélegyházi általános iskola nevezett a vetélkedőre. A feladatok a házilag készített kreatív plakátokkal kezdődtek, majd „puzzle” a forradalom nevezetes épületeiről, valamint „activity” neves forradalmi eseményekről rajz és mutogatós formája következett. A vetélkedőt villámkérdések és legvégül a Nemzeti Dal szavalóversenye zárta. Az első helyezést a Platán utcai iskola, a másodikat holt versenyben a Batthyány Lajos Általános Iskola és a Constantinum, a harmadikat pedig a Darvas József Általános Iskola csapata érte el. Dicséretben részesült továbbá a Dózsa György és a József Attila Általános Iskola csapata. Az összes résztvevő meghívást kapott a Parlamentbe egy ebéddel egybekötött látogatásra Lezsák Sándor zsűri elnök, a Magyar Országgyűlés alelnöke jóvoltából. A díjátadón értékes könyvnyereményeket, csokikat és mozijegyeket vehettek át a diákok helyezésükhöz mérten. A rendezvény további támogatói voltak: Dr. Ónodi Izabella kuratóriumi elnök, Kállainé Vereb Mária, a Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója, Csányi József, a KGME elnöke, Horváth Gábor alapítványi tag, Bense Zoltán alapítványi tag, a Polgári Összefogás Félegyházáért Egyesület Elnöke, Dr. László Dávid Márton, a történelemtudományok doktora, Meizl Ferenc nyugalmazott iskolaigazgató, Kovács János mestercukrász, a Selb Családi Pince, a Balla és Faragó Kft. és az Anonym Baráti társaság. A vetélkedő kidolgozásában és lebonyolításában segített Gulyás László vándormuzsikus és Kovács Gábor történelem tanár. További köszönet illeti a csapatok felkészítő tanárait áldozatos munkájukért.
Dr. Ónodi Izabella kuratóriumi elnök szívhez szóló feladattal engedte útnak a vetélkedő résztvevőit. 200 székely huszár reménytelen, mégis hősies, hatalmas túlerő elleni helytállásának emlékét kopjafák és fakeresztek sokasága őrzi a Csíkszereda és Kézdivásárhely közötti Nyerges-tetőn. Egy darab nemzeti színű szalagot kapott minden diák a vetélkedőre emlékeztető felirattal, amelyet kiegészítve saját nevével felkötözhet az emlékhelyen, amikor eljut oda.
Ónodi Árpád
Végső búcsú Stuhl József tanár úrtól
Családtagjai, sporttársai, tanítványai, kollégái, barátai és tisztelői február 24-én Kisteleken vettek végső búcsút Stuhl József tanár úrtól. Az egyházi szertartást követően Kiskunfélegyháza közössége nevében Mester Ernő köszönt el a legendás testnevelőtől.
Stuhl József egyike volt a nagy félegyházi testnevelő nemzedék utolsó mohikánjainak. Tanítványai a megyei és országos atlétikai bajnokságok sorát nyerték irányításával, de ismertté tette városunk nevét a nemzetközi versenyeken is.
Egyetlen munkahely létezett számára, a Petőfi Sándor Általános Iskola. Létrehozta a diáksportkört, melynek keretében éveken keresztül szervezte a versenyeket, de tanulóival részt vett más intézmények rendezvényein is. Tanórái mellett sportköri-, szakköri keretben, egyesületi szinten is az ifjúság fejlesztésével, testi-és szellemi nevelésével foglalkozott. Mindig nagy gondot fordított a tehetséges fiatalok felkutatására, tehetségük kibontakoztatására, felkarolta és segítette a hátrányos helyzetű gyermekeket. Kiskunfélegyháza képviselő-testülete 2000-ben Kiskunfélegyháza Város Sportjáért kitüntetésben részesítette. A sikerek ellenére mindig szerény és segítőkész tudott maradni. Személyében egy nagyszerű embert, tanárt, edzőt veszített el Kiskunfélegyháza.
b- h-
Bense Zoltán- Hájas Sándor
Félegyházi Közlöny
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának hivatalos lapja
Stuhl József Tanár Úr temetése
2014. február 24-én (hétfőn) 11 órakor lesz a kisteleki temetőben.


