Bense Zoltán

Geocaching

1. Bevezetés

Nyáron Erdélyben töltöttünk egy hetet családi és baráti társaságban. Első reggel, amikor leültünk megbeszélni az aznapi túratervet, útitársunk,  Gábor előhúzott táskájából egy köteg internetről kinyomtatott lapot, és javasolta, hogy induljunk el geoládát keresni. Mivel kis csapatunknak fogalma sem volt róla mi is az a geoláda, felkeltette érdeklődésünket és engedtünk a csábításnak. Utólag visszagondolva nyaralásunk e hetére, elmondhatom, hogy a geoládák számos természeti és kulturális értékhez vezettek el bennünket. A „ főútvonalról „ letérve olyan helyekre jutottunk el, amelyek a hagyományos turisztikai látványosságoktól távolabbra esnek. Így találtunk rá a Korond melletti aragonit lelőhelyre, Parajd határában a külszíni sókiválásokra, borvizes forrásokra, …… Kincskereső útjaink minden nap kalandosra sikeredtek, és a kirándulást a társaság apraja- nagyja élvezete.

Az erdélyi nyaralásból hazaérve elkezdtünk információkat gyűjteni az internetről. Kérdéseinkre a www.geocaching.hu honlapon találtunk választ.

A geocaching lényege:

A geocaching a legfejlettebb műszaki technológia és a természetjárás ötvözésével létrehozott játék, vagy akár sport, ahol versenyek is rendezésre kerülnek. A játék során a műholdas helymeghatározás eszközének ( GPS – Global Positionin azaz globális helymeghatározó rendszer ) segítségével kell megtalálni az elrejtett geoládákat, vagy más néven „kincsesládákat” .

Valamennyi , ehhez szükséges információ és szolgáltatás mindenki számára korlátlanul hozzáférhető az interneten, www. geocaching.hu címen elérhető honlapon. A „kincsesláda” elnevezésnek az az eredete, hogy a ládába rejtéskor ajándékok, kincsek kerülnek, melyeket a megtalálók magukhoz vehetnek. Természetesen ezeket helyettesítik az általuk vitt ajándékokkal, s így minden megtaláló kincsre lel. A ládák további tartozéka egy kétnyelvű             tájékoztató, és az úgynevezett logbook, ami egy füzet, melybe a megtalálók a megtalálás tényét, idejét rögzítik (  logolás).  Az elrejtéskor a rejtő GPS segítségével rögzíti a rejtekhely földrajzi koordinátáit, s egy képekkel is ellátott ismertető kíséretében közzéteszi azokat az interneten. A játék résztvevői a koordináták alapján a GPS segítségével felkutatják a ládákat, s logolnak mind a helyszínen, mind az interneten.

 A rejtések fő szempontja, hogy a kincsesládák valamilyen tekintetben figyelemreméltó helyre kerüljenek ( kilátás, barlang, geológiai képződmény, turisztikai látnivalók, stb.), melyre szertnénk a többiek figyelmét felhívni.

Gyermekeink a geocaching mozgalom aktív résztvevői, s nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a felnövekvő generációk a műszaki, technikai fejlődést ne a természeti értékek rovására valósítsák meg. A Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület törekszik arra, hogy jól megférjen egymás mellett a fejlett műszaki technológia és a természet szeretete, illetve igyekszik az előbbieket a természet megóvására fordítani.

Az Egyesület célja a magyarországi természeti és kulturális kincsek népszerűsítése, különös tekintettel az elfeledett, vagy máshol nem publikált értékekre. A természet védelmének előtérbe helyezése, a védett illetve fokozottan védett területek megóvásának elősegítése. Az ifjúság körében az egészséges életmód és a természet szeretetének népszerűsítése. A turistautak digitális felmérése, a felfedezett illegális szemétlerakó helyek és az elhagyott , gyanús autók helymeghatározása, ezek bejelentése.  [www.geocaching.hu: A Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület Alapító levele]

A kincsesládák keresése része lett családi kirándulásainknak. A geocaching játék segítségével újra felfedezzük  hazánk természeti szépségeit  és kulturális örökségeit. Kis műanyag doboz után kutatva mászunk fel a Börzsöny gerinceire, járjuk be a bugaci ősborókást, vagy turisztikai célterületnek nem mondható kis falvak templomait, műemlékeit csodálhatjuk . Pár hónapja az interneten geoládákat keresgélve terveztem hétvégi kirándulásunkat, amikor is rábukkantam egy, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen elhelyezett ládára. Az ősleletek mindig is nagy hatással voltak rám, és mivel több, mint tíz éve jártam utoljára a bemutatóhelyen, kíváncsi lettem milyen változások történtek az elmúlt években.

Főiskolás koromban, amikor először jártam a természetvédelmi területen, az ipolytarnóci ősleletek mesébe illő világa  oly mértékben  keltette fel érdeklődésemet, hogy  bújni kezdtem a szakkönyveket, bejártam a Földtani Intézet könyvtárába, a magasföldszinten lefényképeztem az ott kiállított lábnyomos kőzeteket és találkoztam Kordos László geológus professzorral, aki hasznos információkkal gazdagított. Harmadévesen tudományos diákköri pályázaton mutattam be Ipolytarnóc természetföldrajzi érdekességeit, szakdolgozatomat pedig Ipolytarnóc természetföldrajzi és földtani viszonyainak bemutatásából írtam.

A helyszínre érve örömmel tapasztaltam az elmúlt tíz év változásait:  az új védőcsarnokot,  az utak ( megközelíthetőség ) állapotának  javulását, a környéken szálláshelyek épülését…. Az idegenvezetőtől azt is megtudtam, hogy Európai Uniós segítséggel hatalmas beruházások és fantasztikus fejlesztések várhatóak.

 Mivel az ipolytarnóci leletek   számomra  a legkedvesebb geológiai képződmények Magyarországon, ezzel a dolgozattal  szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy minél több turista keresse fel , és így  minél több ember ismerje meg ezt a páratlan őslénytani feltárást.

Benséné Szabó Ágota